Patthelyzetben az iskolák: nincs pénz az SNI-s diákokra
Nagy port kavart egy tanügyi jelentés Kunszállás általános iskolájában: egy gyermekbántalmazási ügy miatt indított önkormányzati vizsgálat szerint az intézményben nem megfelelő végzettségű pedagógusok foglalkoztak a sajátos nevelési igényű diákokkal, az iskola igazgatója – valószínűleg a vizsgálat eredménye miatt – benyújtotta a lemondását.
Többször megverték osztálytársai, végül kórházba került az a nyolcadikos fiú, aki miatt az önkormányzat vizsgálatot indított a kunszállási általános iskolában. Szerettük volna megtudni, pontosan mi áll a szakértői jelentésben, a település polgármestere azonban nem volt hajlandó átadni a dokumentumot. „Apróbb hiányosságokról van szó, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül” – mondta Kovács Imre. Információink szerint a szakértői véleményben az áll, az intézmény tanárai nem elég felkészültek a sajátos nevelési igényű és magatartási zavaros diákok oktatására, ezért a nyári szünetben három pedagógust továbbképzésre küldenek. A polgármester szerint valószínűleg a jelentés áll az iskolát tizennyolc éve irányító igazgató lemondása mögött is.
Sehol nincs pénz iskolapszichológusokra
A kunszállási probléma nem egyedi: országszerte alulfinanszírozottsággal küzdenek a kistelepülések iskolái, ezért szinte sehol nincs pénz a speciálisan képzett szakemberekre. A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskolában az 526 diákból 41 sajátos nevelési igényű, az intézményben már nyolc éve fejlesztő- és gyógypedagógusok foglalkoznak délutánonként a tanulókkal. „Pszichológusra viszont nincs pénze az önkormányzatnak, pedig nagy szükség lenne rá, mind az SNI-s gyerekek, mind a többi tanulónk számára” – mondja Cseh Gáborné igazgatóhelyettes. Saját szakember hiányában egyelőre a nevelési tanácsadóban kérhetnek pszichológusi segítséget az érintett családok. Nagy baki van a közoktatási tervezetben - kik a sajátos nevelési igényű diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskolában is hasonló a helyzet. A sajátos nevelési igényű tanulókkal hetente háromszor logopédus, gyógy- és fejlesztőpedagógus foglalkozik, ők azonban Tokajból ingáznak, mert az önkormányzatnak nincs pénze saját szakemberekre. „Nagy segítség lenne a gyerekeknek, ha rendszeresen foglalkozna velük egy iskolapszichológus is, erre azonban semmi esély” – mondja Pulinkáné Balázs Mariann iskolaigazgató, hozzátéve, hogy szintén anyagi okok miatt évente csupán egy pedagógust tudnak továbbképzésre küldeni. A többi kollégának egy gyógypedagógus ad tanácsokat, hogyan kell foglalkozni az SNI-s gyerekekkel.
Elegendő a törvényben előírt fejlesztés?
Az iskolák így sem sértenek törtvényt, az előírt óraszámú fejlesztést ugyanis megkapják az érintett tanulók. Az Oktatási Hivatal 2010-ben ellenőrizte a sajátos nevelési igényű diákokkal foglalkozó intézményeket, de sem személyi, sem tárgyi hiányosságokat nem talált. Az oktatási államtitkárság szerint egyébként a fenntartó – vagyis az esetek többségében az önkormányzat – feladata ellenőrizni, hogy az adott közoktatási intézményben megfelelő végzettségű pedagógusok dolgoznak-e.
| Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus szerint a sajátos nevelési igényű gyerekek gondjainak hátterében számos ok állhat. „Nem ritka, hogy az SNI-s gyerekek születésekor valamilyen komplikáció, például oxigénhiányos állapot lépett fel, de például a kezeletlen hallásprobléma, a helytelen táplálkozás vagy a rendezetlen családi háttér is előidézhet részképesség- vagy magatartászavart” – magyarázza Korponai Erzsébet Anna. A szakember szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra: a szülőnek, a védőnőnek, a gyermekorvosnak és az óvodapedagógusnak egyaránt figyelnie kellene az árulkodó jelekre – ilyen például a szokásostól eltérő mozgásfejlődés –, hogy a megfelelő fejlesztést időben, még iskoláskor előtt el lehessen kezdeni. |
Kérdés azonban, hogy a törvényben előírt fejlesztés meghozza-e a várt eredményt az SNI-s gyerekeknél. A szakemberek szerint ugyanis a törvényben előírt foglalkozásnál jóval többre lenne szükség – például nagyobb óraszámú fejlesztésre, valamint iskolapszichológus segítségére. Iskolapszichológusra azonban sem a településeknek, sem a szülőknek nincs pénzük. „Sajnos a létszámleépítések elsősorban a fejlesztő- és gyógypedagógusokat, pszichológusokat érintik, akiknek a munkájára égető szükség lenne az iskolákban” – mondja Korponai Erzsébet Anna pszichopedagógus, gyógypedagógus.
Az oktatási államtitkárság szerint a pedagógusok továbbképzését az utóbbi években számos program támogatta, elsősorban uniós források bevonásával. Korponai Erzsébet Anna azonban úgy véli, már az alapképzés során fel kellene készíteni a pedagógusokat a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására. A szakember szerint még sok időnek kell eltelnie, mire az SNI-s gyerekek iskolai fejlesztésében valódi eredmények mutatkoznak.
Szűcs Dóra
eduline
