A jó pedagóguséletpálya-modell biztonságot ad, kiszámítható és megteremti az anyagi és társadalmi megbecsüléssel együtt járó előmenetel lehetőségét - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a témában szerdán rendezett fővárosi tanácskozáson.
Az MTA elnöke a pedagóguséletpálya-modell kritériumai közé sorolta a világos követelményrendszert is, továbbá azt, hogy az előmenetelt releváns és mérhető teljesítményhez kössék.
Nagyon fontos, hogy a szakmai értékelés olyan hiteles és megkérdőjelezhetetlen legyen, amelyet a társadalom elfogad - összegezte Pálinkás József az MTA közoktatási elnöki bizottsága és a Tárki-Tudok közös tanácskozásán. A jó pedagóguséletpálya-modell egyszerű és vonzó - mondta az Akadémia elnöke, célként megjelölve a nevelés, az oktatás igényességének növelését, a pedagógusfoglalkozás jobb megbecsülését. Pálinkás József előadásában azt mondta, megfontolandónak tartja, hogy a pedagógus-életpályamodell a közoktatási törvény része legyen, arról ne alkossanak külön törvényt. Az MTA elnöke kiemelte: támogatja a pedagóguséletpálya-modellt, de óvná a közvéleményt attól, hogy ezután minden szakmában külön modellt fogalmazzanak meg. Nem kell egyetemi, kutatói életpályát kidolgozni, mert már van ilyen, mint ahogy van ilyen a bíráknál és az ügyészeknél is - jegyezte meg.MTI
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
