Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Másfélszeresére nőtt két év alatt a gondozás alá vett diákok száma Kaposváron, a szakemberek szerint a szigorúbb jogszabályok ellenére egyre nagyobb problémát okoznak az igazolatlan hiányzások.
Kaposváron összesen húsz diákot vettek védelem alá az elmúlt hónapokban igazolatlan iskolai hiányzások miatt. „Ismerek olyan szülőt, aki elhozza az iskoláig a tizenhat éves lányát, bekíséri az épületbe, és átadja az osztályfőnöknek. A diáklány a negyedik tanóráról azonban már ellóg. A legtöbben otthon maradnak vagy az utcán csellengenek, bandáznak” – mondta a Kapospontnak Rehova Márta, a Széchenyi István Szakképző Iskola igazgatóhelyettese.
Egy kaposvári középiskolásra átlagosan tizenöt igazolatlan óra jut. A hírportálnak nyilatkozó pszichológus szerint erről elsősorban a család tehet. „A szülők sokkal kevésbé húzzák meg a határokat, pedig nekik kellene példát mutatniuk” – mondta Szigeti Mónika.
Szeptember óta szigorú büntetés jár a lógásért
Szeptember elseje óta szigorú büntetés jár a lógásért: ha egy diáknak ötven igazolatlan órája van, a jegyző - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást, és védelembe veszi a lógós tanulókat. Néhány településen már szeptember végén hivatalos eljárást kellett indítani több általános- és középiskolás ellen, sokan ugyanis három hét alatt begyűjtötték az ötven tanórai hiányzást.
A felfüggesztett családi pótlékot (amelynek összege havi 12200 és 17000 forint között alakul gyermekenként, számuktól és attól függően, hogy teljes vagy csonka családban élnek), az államkincstárnál vezetett számlán gyűjtik. Abban az esetben, ha a tanuló részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban (ez a család vagyoni helyzetétől függően akkor jár, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 125 százalékát), a családi pótlékot az eseti gondnok természetbeni támogatásra fordíthatja, és a legszükségesebb kiadásokat fedezhetik belőle.
Akiknek nem jár gyermekvédelmi támogatás, azok csak a felfüggesztés felülvizsgálatát és eltörlését követően juthatnak hozzá a visszatartott összeghez, mégpedig annyi részletben, ahány hónapig nem kapták meg a pénzt. Mindkét esetben elrendelik ugyanakkor a gyermekek védelembe vételét, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy mind a szülőknek, mind a tanulóknak kötelező magatartási szabályokat írnak elő, amelyek célja ebben az esetben természetesen a rendszeres iskolába járás elérése.