Februártól ösztöndíjat kaphatnak a hiányszakmákat tanulók

Az ösztöndíj összege egységesen az első félévben havi tízezer, majd a továbbiakban a tanulmányi eredményektől függően maximum 30 ezer forint lesz - mondta el Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

  • Edupress

Tanévenként tíz szakmát támogat majd az állam, ezen területeket pedig a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák majd meg. A miniszter elmondta: idén 97 milliárdos kiadással terveztek az Út a munkába program során, jövőre azonban a tervek szerint 20 milliárd forinttal többet fordítanak a program céljainak elérésére. Ez a 116 milliárdos összeg havi 50-60 ezer foglalkoztatottat érint. 2009-ben az említett keretből egy főt 4-5 hónapig foglalkoztattak, a támogatásból pedig egy hónapban egyszerre maximum 92 ezer fő részesült.

Jövőre a minisztérium hatmilliárd forintot szán a Start program céljainak megvalósítására - mondta el Herczog László. Hozzátette: a munkahelyeket teremtő központi programokra 2010-ben 1,7 milliárdot fordítanak, mely forrásból 1800 új munkahelyet készülnek megteremteni.

edupress

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.