Érdekes kommunikációs megoldást választott a PTE az idei beiskolázási kampányra: online szerepjátékot fejlesztettek, hogy a jövendő diákjaik itt próbálhassák ki milyen az élet a pécsi campuson.
Eduline
A Pécsi Tudományegyetem az oktatásban, sőt az üzleti életben is szokatlan kommunikációs eszközöket alkalmaz az idei beiskolázási kampányában. Olyan internetes szerepjáték - egy igazi virtuális világ - áll kampányának középpontjában mely a különböző hallgatói életutak kipróbálására, ezeken keresztül az egyetem és a városok életének megismerésére hívja a jövőbeli hallgatókat. Látványvilágában, megoldásaiban a „Harry Potter generáció" igényeinek megfelelő, sőt sok esetben azokat is felülmúló, a valóságot, a hallgatói létet megelevenítő virtuális világgal rukkoltak elő.
A virtuális egyetemista sikeres felvételijét követően - eredményétől függően - folytathatja tanulmányait nappali vagy költségtérítéses formában. Nagy változás azonban a tavalyi játékhoz képest, hogy nem csak tanulmányi téren, hanem a hallgatói lét más színterein is kipróbálhatják magukat a játékban résztvevők; lakhatnak kollégiumban, albérletben, dönthetnek a szabadidejükről, fejleszthetik kapcsolati hálójukat, miközben az egyetemi létük finanszírozását is a virtuális világban kell megoldaniuk.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.