A bolognai rendszer bevezetésével határozott verseny indult meg az egyetemek és a főiskolák között a mesterképzésekért, illetve az MSc képzésre jelentkezőkért. A Budapesti Gazdasági Főiskola – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata a mesterképzések központi szintű irányítása, koordinációja.
A bolognai folyamat által életre hívott kétszintű képzés sok kihívást jelent a felsőoktatási intézmények számára. Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a témában tartott sajtóbeszélgetésen azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzési programok összeállítása során kiderült: a főiskolai jogállású intézményekben a BSc képzés már szervesebben van jelen a korábbi hagyományok miatt, míg az egyetemek könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy az eredetileg ötévesre tervezett képzéseiket három évbe sűrítik bele, veszélyeztetve ezzel a mesterképzés létjogosultságát, presztízsét.
A Budapesti Gazdasági Főiskola szerint a bolognai rendszerre a helyes válasz az igények felmérése és a specifikáció. A szűkülő felsőoktatási piacon a mesterképzésben meg kell találni azt a specifikumot, amely figyelembe veszi a piac igényeit, gyakorlatorientált, épít az adottságokra és az előrevivő hagyományokra, valamint a képzést szolgáló kutatómunkán alapul.
A BGF ezt a tematikát követve első lépésben – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – egy Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata lesz a mesterképzések intézményi szintű irányítása és koordinációja. Továbbá a képzés folyamatába hazai és nemzetközi partnereket bevonva a gyakorlatorientált mesterképzés, a versenyképes MSc diploma megvalósítására törekszik. Ennek érdekében a BGF együttműködést tervez például az Állami Számvevőszékkel, a Marketing Szövetséggel, és a munkaadói oldalt tömörítő hazai és nemzetközi szervezetekkel, egyesületekkel.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
