Európai színvonalú Mesterképzési Központ a BGF-en

A bolognai rendszer bevezetésével határozott verseny indult meg az egyetemek és a főiskolák között a mesterképzésekért, illetve az MSc képzésre jelentkezőkért. A Budapesti Gazdasági Főiskola – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata a mesterképzések központi szintű irányítása, koordinációja.

  • Eduline

A bolognai folyamat által életre hívott kétszintű képzés sok kihívást jelent a felsőoktatási intézmények számára. Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a témában tartott sajtóbeszélgetésen azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzési programok összeállítása során kiderült: a főiskolai jogállású intézményekben a BSc képzés már szervesebben van jelen a korábbi hagyományok miatt, míg az egyetemek könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy az eredetileg ötévesre tervezett képzéseiket három évbe sűrítik bele, veszélyeztetve ezzel a mesterképzés létjogosultságát, presztízsét. 

A Budapesti Gazdasági Főiskola szerint a bolognai rendszerre a helyes válasz az igények felmérése és a specifikáció. A szűkülő felsőoktatási piacon a mesterképzésben meg kell találni azt a specifikumot, amely figyelembe veszi a piac igényeit, gyakorlatorientált, épít az adottságokra és az előrevivő hagyományokra, valamint a képzést szolgáló kutatómunkán alapul.

A BGF ezt a tematikát követve első lépésben – a nemzetközi tapasztalatokat alapul véve – egy Mesterképzési Központot hoz létre, melynek feladata lesz a mesterképzések intézményi szintű irányítása és koordinációja. Továbbá a képzés folyamatába hazai és nemzetközi partnereket bevonva a gyakorlatorientált mesterképzés, a versenyképes MSc diploma megvalósítására törekszik. Ennek érdekében a BGF együttműködést tervez például az Állami Számvevőszékkel, a Marketing Szövetséggel, és a munkaadói oldalt tömörítő hazai és nemzetközi szervezetekkel, egyesületekkel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.