Kutatásra ösztönzik a magyar cégeket és egyetemeket

Megjelentek a Baross Gábor program 2008. évi régiós pályázati felhívásai, melyek az innováció jegyében többek között az egyetemek, kutatóhelyek és vállalkozások közötti tudástranszferek létrehozását támogatják.

  • Edupress
Edupress

A Lisszaboni Szerződés alapján uniós szintű cél, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Az innovációs tevékenység növelése azonban nem csak az ország egészének versenyképességéhez, hanem a gazdasági-jövedelmi különbségek felszámolásához is hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a régiók kiemelkedően fontos szerephez juthatnak.Regionális szinten sokkal egyszerűbben és hatékonyabban lehet a helyi szükségletekhez, kihívásokhoz igazodó fejlesztési stratégiát kidolgozni és megvalósítani. A regionális szintre allokált források garantáltan az adott térség felzárkózását, felemelkedését szolgálják; az előnyösebb helyzetben lévő térségek nem kerülnek kedvezőbb helyzetbe a forrásokért folyó versenyben.

A regionális K+F fejlesztésének fontosságát mutatja az is, hogy a jogszabályok értelmében a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásra létrehozott Innovációs Alap egynegyedét regionális pályázatokon kell elosztani. Ebbe a támogatási konstrukcióba illeszkednek bele a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Baross Gábor Programjának régiós pályázati felhívásai is, melyek tartalmára a Regionális Fejlesztési Tanácsok tettek javaslatot. A pályázatokat az NKTH teszi közzé; a döntést több pályázat esetében a Regionális Fejlesztési Tanácsok hozzák meg. Így garantált, hogy a régiós innováció fejlesztését elősegíteni hivatott döntések valóban helyben szülessenek meg.

A kiírt pályázatok sokfélesége is mutatja, hogy a különböző régiókban más-más, a helyi igényekhez illeszkedő fejlesztésekre van igény, de természetesen mindenhol jelentek meg kutatás-fejlesztési projekteket (új tudásanyag megszerzésére irányuló ipari kutatásokat, illetve konkrét termékek létrehozására irányuló kísérleti fejlesztéseket) támogató kiírások. Ugyanakkor nagy az eltérés abban, hogy az egyes régiók az egyéb, az innováció fejlesztésére irányuló eszközök közül melyikeket választották ki, és ezeket egymáshoz képest milyen arányban támogatták. Ilyen eszköz lehet például az egyetemek és kutatóhelyek, illetve a vállalkozások közötti tudástranszfer támogatása, innovációs szolgáltató központok létrehozása vagy az innovációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése. Az innováció célját szolgálhatják továbbá különböző rendezvények, konferenciák, amelyek lehetőséget nyújtanak az innovációs szereplők közötti információcserére, illetve az olyan innovációs hálózatok is, amelyek a szereplők közötti partnerkeresést teszik lehetővé.A pályázatokon - az ország innovációs stratégiájának megfelelően - rendszerint kiemelten fontos szereplők a kis- és középvállalkozások (kkv). Egyes pályázati kiírásokon kizárólag kkv-k indulhatnak; más esetben a kiemelten magas támogatás-intenzitás tekintetében élveznek előnyt.

A pályázati kiírások teljes terjedelmükben a www.nkth.gov.hu/baross-gabor-program www.nkth.gov.hu/baross-gabor-program címen tekinthetők meg.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.