Ma tárgyalt a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról, amely alapján változnak a hallgatói szerződések szabályai. Marad-e a "ledolgozós rendszer"? Ki kaphat felmentést a kötelező magyarországi munkavállalás alól? És egyáltalán: lesz-e egyáltalán hallgatói szerződés? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket.
Úgy hallottam, nem is lesz szerződés.
Nem szerződésnek fogják hívni, hanem nyilatkozatnak, de a lényeg marad. A dokumentumot minden hallgatónak alá kell írnia, aki állami ösztöndíjas formában kezdi meg tanulmányait - ezzel vállaljátok, hogy meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, és a végzést után bizonyos ideig itthon dolgoztok. Az Európai Bizottság vizsgálja a módosítást, a részleteket itt találjátok.
Az is baj, ha kicsit elhúzom az egyetemet?
Igen, a szabályok ezen a ponton nem puhultak. Továbbra is a képzési idő másfélszeresén belül – például egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – kell megszerezni a diplomát.
Mennyi ideig kell itthon dolgoznom?
A képzési idővel azonos ideig - nem a kétszereséig, ahogy a korábbi hallgatói szerződésben volt - a diplomázást követő húsz éven belül. Fontos, hogy az itthoni munkának nem kell folyamatosnak lennie: egy hároméves alapképzés után dolgozhattok például egy évig itthon, utána kimehettek külföldre, és később (húsz éven belül) ledolgozhatjátok a maradék két évet.
Állást is adnak?
Nem. A magyar állam csak "törekszik arra", hogy munkalehetőséget biztosítson.
Mi történik, ha megszegem a szerződést?
Akkor fizetni kell: ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzitek meg a diplomát, a képzési költség felét kell visszautalni az államnak, ha nem dolgoztok meghatározott ideig itthon, akkor a teljes képzési költséget. Az összeg kiszámításakor figyelembe veszik az inflációt. Jó hír viszont, hogy részletfizetést is lehet majd kérni. A nemzetbiztonsági szolgálat is megkaphatja a volt hallgatók adatait a "tartozás" behajtásához: erről itt olvashattok.
Mit csinálnak, ha nem fizetek?
Akkor az adóhatóság lép akcióba.
Kivételek?
Nem kell fizetnie annak, aki legalább három gyermeket szül. Az is mentesülhet a kötelezettség alól, aki tartós betegség, baleset, megváltozott munkaképesség vagy más, önhibáján kívüli váratlan ok miatt nem tudja időben megszerezni a diplomáját.
Mi van, ha meggondolom magam, és félbehagyom az egyetemet? Fizetnem kell?
A javaslat szerint azoknak, akik egy vagy két félév után - a képzési időtartamtól függően - megszakítják a tanulmányaikat, nem kell visszafizetniük a képzési költséget.
Mikor kell aláírni a nyilatkozatot?
Beiratkozáskor. Aki nem írja alá, az csak önköltséges formában kezdheti meg a tanulmányait, hiába szerzett állami ösztöndíjas helyet.
Ez nem igazság. Akik tavaly felvételiztek, azok még a "régi" hallgatói szerződést írták alá.
Nem lesz kétféle - egy szigorúbb és egy megengedőbb - szerződés, az új szabályok vonatkoznak azokra is, akik szeptemberben kezdték el az egyetemet, főiskolát állami ösztöndíjasként.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
