Nagyjából 1500-an tüntettek hétfő késő este a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt, miután Áder János államfő aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, és az megjelent a Magyar Közlönyben.
A budapesti Sándor-palota előtt rendőrsorfal állt - a tüntetők bírálták az államfőt, amiért aláírta a múlt héten elfogadott jogszabályt, valamint kormányellenes jelszavakat kiabáltak.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy spontán gyülekezés volt a hivatalnál, amelyet biztosítottak. Egy tüntetőt előállítottak - híradások szerint Gulyás Mártont -, mert festékes flakont dobott a rendőrök felé.
Itt a vége: aláírta a lex CEU-t Áder János
Elrendelte az államfő a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetését - áll Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában. "Az Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadta a T/14686 számon benyújtott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló javaslatot. Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.
Uniós zászlót tűztek ki a rádió épületére
A hvg.hu tudósítása szerint a tüntetők fél 12 után elhagyták a várat, az Oktogon felé vették az irányt, többek között azt skandálták, hogy "Európa, Európa", "Aki ugrál, szabad magyar".
A Blaha Luja téren a várakozásokkal szemben nem csatlakoztak újabb csoportok a tünetőkhöz. A rendőrség lezárta a teret, a demonstrálók - némi tanácstalanság után - a Magyar Rádió épülete felé vették az irányt.
A Pollack Mihály téren a tömeg a rádiót védő rendőrsorfallal állt szemben, némi dulakodás is volt, majd az egyik tüntető felmászott az épület homlokzatára, feldobtak neki egy EU-s zászlót, ő pedig kitűzte, miközben az emeleti ablakból próbálta pár rendőr elérni őt, sikertelenül.
Mi történik, ha lelép Budapestről a CEU?
Sok más mellett rengeteg pénzt is veszítene az ország. A CEU elüldözésével az ország egyik legjelentősebb tudományos központját, és egyik legrangosabb egyetemét veszítené el. A károk egy része ráadásul pontosan forintósítható már most. Az Index számításai szerint a CEU több uniós pénzt kap az Európai Kutatási Tanácstól, mind akármelyik másik magyar intézmény.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
