Sok más mellett rengeteg pénzt is veszítene az ország.
A CEU elüldözésével az ország egyik legjelentősebb tudományos központját, és egyik legrangosabb egyetemét veszítené el. A károk egy része ráadásul pontosan forintosítható már most.
Az Index számításai szerint a CEU több uniós pénzt kap az Európai Kutatási Tanácstól, mind akármelyik másik magyar intézmény. Ez a kutatói minőségnek köszönhető, ugyanis nem az intézmény, hanem annak kutatói kapnak támogatást.
Több tízezren tüntettek a CEU mellett
Harmadszor vonultak utcára az Oktatási Szabadságot csoport kezdeményezésére a CEU-t ellehetetlenítő törvényjavaslat ellen tiltakozva. A tüntetők arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy a holnapi határidőig vétózza meg az Országgyűlés által kedden elfogadott törvénymódosítást. A szervezők szerint 80 ezer embert vett részt a demonstráción.
Ez azt jelenti, hogy csak ilyen jogcímen annyi pénzt hoz Magyarországra a CEU, mint az ELTE, az SZTE és az Semmelweis együttvéve. 2011 és 2016 között a CEU 6,9 millió eurót kapott ilyen címen, a 2017-2020-as költségvetési időszakban pedig további 14,9 millió euró már biztos érkezni fog.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben 4,6 milliárd forinttól biztosan elesik az ország, ha a CEU költözik. Nem csoda, ha annyira kapós lett az egyetem a környező országok városainak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
