A Velencei Bizottság és más szakértői testületek véleményét is figyelmen kívül hagyhatja a kormány a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása ügyében, az Alkotmánybíróság (Ab) döntését sehogy sem lehet majd megkerülni - mondta a Népszavának Somody Bernadette alkotmányjogász.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Palkovics László oktatási államtitkár szerdán a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott a lex CEU-ról, nem akarnak a törvényen módosítani, annak valamennyi intézményre egyformán kell vonatkoznia.
A Népszava által megkérdezett alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet igazgatója szerint azonban ha az Ab alkotmányellenesnek ítéli a jogszabályt, minden bizonnyal megsemmisíti.
Ebben az esetben már a kormánynak sem lesz több dolga vele. "Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Ab olyan többletgaranciák biztosítását írja elő a jogalkotónak, amelyekkel a jogszabály elfogadható lehet. Ám ebben az ügyben én ezt nem tartom valószínűnek" - fogalmazott Somody.
A testület eseti munkacsoportja májusban kezdte meg az indítvány tárgyalásának előkészítését, júniusra megfogalmazták azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látják a döntés meghozatalához. Az érintett kormányzati szervektől bővebb tájékoztatást, az indítványozóktól pedig hiánypótlást kértek. A döntés várhatóan az ősz folyamán születik meg.
Lelassultak a CEU-ról szóló tárgyalások Palkovics szerint
Két kérdés maradt a CEU működése kapcsán, ha ezeket sikerül tisztázni, létrejöhet a megállapodás a kormány és New York állam között - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Palkovics László oktatási államtitkár. A lapnak Palkovics László azt mondta, lassultak a CEU-ról szóló tárgyalások, most New York állam válaszára várnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
