Milyen az informatikus szakokon tanuló egyetemisták elképzelése a karrierjükről, mivel szeretnének foglalkozni? Egy friss kutatásból kiderül.
Az eNET 2018 májusában kérdőíves kutatással mérte fel a leendő informatikusok szakmai gyakorlattal, karrierrel kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. A kutatás 18 hazai felsőoktatási intézmény és 1122 informatikus hallgató részvételével zajlott.
A megkérdezettek közül a legnagyobb arányban a gazdaságinformatikusok és a mérnökinformatikusok képviseltették magukat, 37% és26%-ban. Ezt követte a programtervező informatikus szak 18%-kal. Nagyon kis elemszámban válaszoltak még az informatikus könyvtáros, animáció és üzemmérnök-informatikus szakok hallgatói, ezen képzések kisebb létszámmal indulnak és csak néhány helyszínen folynak hazánkban.
A válaszadók 12%-a még idén, legnagyobb része (több, mint 57%-uk) várhatóan 2019-ben vagy 2020-ban fog végezni.
És hogy mivel szeretnének foglalkozni?
A megkérdezettek több mint ötöde (21%) játékfejlesztő szeretne lenni, amivel ez tűnik a leginkább kívánatos területnek a hallgatók körében. További szimpatikus elhelyezkedési területek az informatikusok számára még a mobilfejlesztő, IoT fejlesztő, hálózatmérnök, tesztmérnök és webfejlesztő. Kevésbé vonzó szakmák a megkérdezettek között a projektmenedzser, IT menedzser, oktató/tanár, gazdaságinformatikus, adatelemző, adatbiztonsági szakember, adatbányász vagy adatbázis fejlesztő. Az informatikusok kicsit több, mint negyede (28%) nem tudja még, hogy mivel szeretne foglalkozni.
370-430 ezer forintos kezdőfizetést kapnak azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Nem csillapodik a kereslet a képzett junior programozók iránt a Codecool tapasztalatai szerint, a kezdő programozók 370-430 ezer forintos fizetést kapnak. Az eddig álláshoz juttatott kétszáz Codecool tanuló kezdőfizetésének elemzéséből úgy tűnik, hogy kielégíthetetlen a munkaadói oldal felvevőképessége. Még a tavaly végzettekénél is jobb fizetési feltételekkel helyezkedtek el a legutóbb kifutott végzős diákjai.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
