Milyen az informatikus szakokon tanuló egyetemisták elképzelése a karrierjükről, mivel szeretnének foglalkozni? Egy friss kutatásból kiderül.
Az eNET 2018 májusában kérdőíves kutatással mérte fel a leendő informatikusok szakmai gyakorlattal, karrierrel kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. A kutatás 18 hazai felsőoktatási intézmény és 1122 informatikus hallgató részvételével zajlott.
A megkérdezettek közül a legnagyobb arányban a gazdaságinformatikusok és a mérnökinformatikusok képviseltették magukat, 37% és26%-ban. Ezt követte a programtervező informatikus szak 18%-kal. Nagyon kis elemszámban válaszoltak még az informatikus könyvtáros, animáció és üzemmérnök-informatikus szakok hallgatói, ezen képzések kisebb létszámmal indulnak és csak néhány helyszínen folynak hazánkban.
A válaszadók 12%-a még idén, legnagyobb része (több, mint 57%-uk) várhatóan 2019-ben vagy 2020-ban fog végezni.
És hogy mivel szeretnének foglalkozni?
A megkérdezettek több mint ötöde (21%) játékfejlesztő szeretne lenni, amivel ez tűnik a leginkább kívánatos területnek a hallgatók körében. További szimpatikus elhelyezkedési területek az informatikusok számára még a mobilfejlesztő, IoT fejlesztő, hálózatmérnök, tesztmérnök és webfejlesztő. Kevésbé vonzó szakmák a megkérdezettek között a projektmenedzser, IT menedzser, oktató/tanár, gazdaságinformatikus, adatelemző, adatbiztonsági szakember, adatbányász vagy adatbázis fejlesztő. Az informatikusok kicsit több, mint negyede (28%) nem tudja még, hogy mivel szeretne foglalkozni.
370-430 ezer forintos kezdőfizetést kapnak azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Nem csillapodik a kereslet a képzett junior programozók iránt a Codecool tapasztalatai szerint, a kezdő programozók 370-430 ezer forintos fizetést kapnak. Az eddig álláshoz juttatott kétszáz Codecool tanuló kezdőfizetésének elemzéséből úgy tűnik, hogy kielégíthetetlen a munkaadói oldal felvevőképessége. Még a tavaly végzettekénél is jobb fizetési feltételekkel helyezkedtek el a legutóbb kifutott végzős diákjai.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
