Rossz hír a felvételizőknek: ilyen könnyű elveszíteni az állami támogatást

Elveszíthetitek-e az államilag támogatott egyetemi-főiskolai helyeteket, ha nem tanultok elég jól vagy nem szereztek elegendő kreditet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Idén bekerültem egy egyetemre, államilag támogatott képzésre vettek fel. Ez azt jelenti, hogy biztosan nem kell tandíjat fizetnem a diploma megszerzéséig?

Ez nem garancia: a felvételin megszerzett állami ösztöndíjas helyet már az első tanév végén elveszíthetik a gyengén teljesítő hallgatók.

A felsőoktatási intézmények minden tanév végén önköltséges képzési formába sorolják át azokat, akik az utolsó két aktív szemeszterükben nem szereztek legalább 36 kreditet, vagy nem érte el az adott egyetem, főiskola által meghatározott tanulmányi átlagot.

Állami ösztöndíj? Ezeket kell vállalnotok érte a hallgatói szerződésben

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek a 2018-as felvételin.

Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését: olvasói kérdés

Vissza kell-e fizetnetek az állami támogatást, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Februárban kezdtem a mesterszakot, de most szeretném otthagyni az egyetemet. Vissza kell fizetnem az állami támogatást? Ha valaki alap- vagy mesterszakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jár, és egy félévig tanult állami ösztöndíjjal, de a szemeszter végén otthagyja az egyetemet, semmit nem kell visszafizetnie.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.