Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését: olvasói kérdés

Vissza kell-e fizetnetek az állami támogatást, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Februárban kezdtem a mesterszakot, de most szeretném otthagyni az egyetemet. Vissza kell fizetnem az állami támogatást?

Ha valaki alap- vagy mesterszakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jár, és egy félévig tanult állami ösztöndíjjal, de a szemeszter végén otthagyja az egyetemet, semmit nem kell visszafizetnie.

Ha összesen 2 vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnik meg a hallgatói jogviszony, visszafizetési kötelezettség keletkezik. Kivéve, ha a megszűnéshez képest 1 éven belül új képzést létesít, ugyanis a két képzés ilyenkor is összevonásra kerül – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

Így szerezhettek diplomát teljesen ingyen: hány félévig jár az állami támogatás?

Hány félévig tanulhattok állami támogatással egyetemen vagy főiskolán? Mi a helyzet, ha orvosi egyetemre jártok? És ha doktori képzést végeznétek? Hány félévig tanulhattok egyetemen vagy főiskolán? Alapesetben 12 féléven keresztül lehet államilag támogatott formában tanulni felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan szakon, mesterképzésen. Mi történik, ha a tizenharmadik félévet kezditek meg?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.