Szolidabbra vették a gólyatáborokat az egyetemek és főiskolák a tavalyi botrányok után. Az ELTE a gólyák szerint át is esett a túloldalra, annyira vigyáztak a hallgatókra, hogy inkább gyerektáborban érezték magukat - írta az Átlátszó.
Mindenki a gólyatáborok reformálását ígérte, miután kiderült, hogy tavaly az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának táborában megerőszakoltak egy lányt. Ezután sorra álltak a nyilvánosság elé a hasonló helyzetbe került hallgatók. A vizsgálatok bizonyították, hogy a túlságosan erős, szexuális jellegű játékok megágyazhatnak az erőszaknak. A szervezők azt ígérték, átgondolják a feladatokat és tábori pszichológiai tanácsadást is szerveznek. Az Átlátszó annak nézett utána, mik valósultak meg a gyakorlatban is.
Mivel a legtöbb botrányos eset az ELTE valamelyik karán fordult elő, ezért a TÓK és az ÁJK már nem is szervezett gólyatábort idén. Az egyetem szenátusa új koncepciót fogadott el és a csoportversenyek feladatait is korlátok közé szorították. Így például nem lehet olyan feladat, ahol alkoholt kellene inni, vagy amelynek a szexualitásra utaló vonatkozása van. Ahol megtartották a gólyatábort, ott a büfékben este 6-ig nem lehetett töményet venni, csak sört és bort. A gólyák nem nagyon értékelték a nagy odafigyelést, egyesek szerint átestek a ló túloldalára és már csak egy gyerektábort szerveztek. „Minden feladat után megkérdezték, nem sérült-e a lelki világunk, jól éreztük-e magunkat, minden okés-e” – írta egy bölcsészettudományi karos gólya.
Az ivós feladatoknak azonban nem áldozott le teljesen, ezekkel kapcsolatban csak az ELTE volt ilyen szigorú, más felsőoktatási intézmények, így például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem vagy a győri Széchenyi István Egyetem hökösei is zöld utat adtak az alkoholnak, vagy legalábbis nem tüntették el teljesen a csapatversenyek feladataiból.
Nem úgy a szexuális jellegű feladatokat. A Corvinus például azt írta, hogy „szexuális töltetű játékok korábban sem voltak részei a programnak, meztelenséget kívánó, illetve szexuális feladatok nem szerepeltek egyik gólyatáborban sem”. Az Átlátszó szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mert a bodajki táboruk egyik feladatában a résztvevőknek például egy lesötétített szobában kellett fehérneműre vetkőzniük, bár, mint az egyik résztvevő mondja: „Nem vitték el a ruhákat, és a lámpákat sem kapcsolták fel, csodálkoztam is.”
A Pető Intézet gólyatáborában is lekerült a textil. Táborozó gólyák beszámolói szerint volt olyan feladat, amiben olajjal leöntött fürdőruhás lányok és fiúk birkóztak egymással, egy másik állomáson pedig levetett ruhákból kellett minél hosszabb láncot alkotni. A Károlin az utóbbi feladatban ráadásul plusz pont járt azért, ha valaki levette az alsónadrágját vagy a melltartóját is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
