Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Szolidabbra vették a gólyatáborokat az egyetemek és főiskolák a tavalyi botrányok után. Az ELTE a gólyák szerint át is esett a túloldalra, annyira vigyáztak a hallgatókra, hogy inkább gyerektáborban érezték magukat - írta az Átlátszó.

Mindenki a gólyatáborok reformálását ígérte, miután kiderült, hogy tavaly az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának táborában megerőszakoltak egy lányt. Ezután sorra álltak a nyilvánosság elé a hasonló helyzetbe került hallgatók. A vizsgálatok bizonyították, hogy a túlságosan erős, szexuális jellegű játékok megágyazhatnak az erőszaknak. A szervezők azt ígérték, átgondolják a feladatokat és tábori pszichológiai tanácsadást is szerveznek. Az Átlátszó annak nézett utána, mik valósultak meg a gyakorlatban is.
Mivel a legtöbb botrányos eset az ELTE valamelyik karán fordult elő, ezért a TÓK és az ÁJK már nem is szervezett gólyatábort idén. Az egyetem szenátusa új koncepciót fogadott el és a csoportversenyek feladatait is korlátok közé szorították. Így például nem lehet olyan feladat, ahol alkoholt kellene inni, vagy amelynek a szexualitásra utaló vonatkozása van. Ahol megtartották a gólyatábort, ott a büfékben este 6-ig nem lehetett töményet venni, csak sört és bort. A gólyák nem nagyon értékelték a nagy odafigyelést, egyesek szerint átestek a ló túloldalára és már csak egy gyerektábort szerveztek. „Minden feladat után megkérdezték, nem sérült-e a lelki világunk, jól éreztük-e magunkat, minden okés-e” – írta egy bölcsészettudományi karos gólya.
Az ivós feladatoknak azonban nem áldozott le teljesen, ezekkel kapcsolatban csak az ELTE volt ilyen szigorú, más felsőoktatási intézmények, így például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem vagy a győri Széchenyi István Egyetem hökösei is zöld utat adtak az alkoholnak, vagy legalábbis nem tüntették el teljesen a csapatversenyek feladataiból.
Nem úgy a szexuális jellegű feladatokat. A Corvinus például azt írta, hogy „szexuális töltetű játékok korábban sem voltak részei a programnak, meztelenséget kívánó, illetve szexuális feladatok nem szerepeltek egyik gólyatáborban sem”. Az Átlátszó szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mert a bodajki táboruk egyik feladatában a résztvevőknek például egy lesötétített szobában kellett fehérneműre vetkőzniük, bár, mint az egyik résztvevő mondja: „Nem vitték el a ruhákat, és a lámpákat sem kapcsolták fel, csodálkoztam is.”
A Pető Intézet gólyatáborában is lekerült a textil. Táborozó gólyák beszámolói szerint volt olyan feladat, amiben olajjal leöntött fürdőruhás lányok és fiúk birkóztak egymással, egy másik állomáson pedig levetett ruhákból kellett minél hosszabb láncot alkotni. A Károlin az utóbbi feladatban ráadásul plusz pont járt azért, ha valaki levette az alsónadrágját vagy a melltartóját is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.