A felvi.hu közzétette statisztikáit a 2018-as általános felvételi eljárás során felvettek diákok számáról. Egyértelmű különbség látszik a jelentkezők és a felvettek száma között.
Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 64 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Összesen 75291-en kerültek be valamilyen egyetemre és főiskolára (a pótfelvételivel bejutott hallgatók nélkül), ezek közül pedig 42320-an jutottak be valamilyen alapképzésre. Ez az jelenti, hogy több mint húszezer olyan diák van, aki megjelölt valamilyen alapképzést a felvételin, de nem jutott be.
Azt már korábban megírtuk, hogy egy-egy egyetemre hányan kerültek be és milyen szakra a legtöbben, de most lássuk az összesített listát. Amiből kiderül, hogy a legnépszerűbb alapszakok közül összesen hányan kezdik meg tanulmányaikat ebben a hónapban.
Szak neve | Első helyes jelentkezők száma - 2018 | Felvettek száma - 2018 |
gazdálkodási és menedzsment | 4220 | 3089 |
mérnökinformatikus | 3579 | 2508 |
ápolás és betegellátás | 3278 | 2104 |
óvodapedagógus | 3158 | 1636 |
pszichológia | 3036 | 1211 |
gépészmérnöki | 2737 | 2013 |
kereskedelem és marketing | 2572 | 1734 |
gyógypedagógia | 2486 | 1778 |
turizmus-vendéglátás | 2445 | 1635 |
programtervező informatikus | 2320 | 1763 |
Egyes szakoknál jól látszik, van, ahol hatalmas volt a túljelentkezés. Pszichológia szakon majdnem háromszoros, de óvodapedagógus szakon is majdnem kétszeres volt a túljelentkezés. A többi szaknál is jó pár száz fővel, sokaknál inkább majdnem ezer diákkal több jelentkezett, mint ahányat felvettek. Pedig ezek a számok együtt jelentik az önköltséges és az államilag támogatott képzésre felvettek számát. Ha ez utóbbit néznénk csak, jóval kisebb számokat látnánk.
Ezeknek a szakoknak az idei ponthatárait itt találjátok.
ELTE, DE, BME: ezeken az egyetemeken szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet
Melyik egyetem alap- és osztatlan képzései szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyet? Mutatjuk. Nyilvánosságra hozták azoknak a felsőoktatási intézményeknek a listáját, ahová a legtöbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgató jutott be a 2018-as felvételin. Itt találjátok a listát: Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
