Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sok egyetemen már elkezdődött a mesterszakos felvételi, azaz a diákok már részt vettek írásbeli vagy szóbeli vizsgákon. De pontosan mi a alapján számítják a felvételi pontokat a mesterképzésen?

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az adott felsőoktatási intézmény a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján saját hatáskörben dönt.
A teljesítményeteket minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik, illetve fontos, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a 100 pont 50 százalékát eléri.
A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:
A fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként tehát külön-külön kell utánanéznetek, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz.
Többletpontot szereznétek a felvételin? Ezekre a papírokra lesz szükségetek
Ki kaphat többletpontot a 2018-as felvételin hátrányos helyzet alapján? Milyen dokumentumokkal kell bizonyítani a hátrányos helyzetet? Önmagában az, hogy valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, még nem jelenti azt, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, ezért önmagában még nem jár többletpont a 2018-as felvételin - hívja fel a jelentkezők figyelmét a Felvi.hu.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.