Ki kaphat többletpontot a 2018-as felvételin hátrányos helyzet alapján? Milyen dokumentumokkal kell bizonyítani a hátrányos helyzetet?
Önmagában az, hogy valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, még nem jelenti azt, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, ezért önmagában még nem jár többletpont a 2018-as felvételin - hívja fel a jelentkezők figyelmét a Felvi.hu.
"A felsőoktatási felvételi eljárás során csak a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság olyan igazolása, illetve határozata fogadható el, amelyben egyértelműen megállapításra kerül a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete (tehát ha a határozat csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, akkor az nem fogadható el hátrányos helyzet igazolásaként)" - írják.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
További fontos feltétel, hogy hátrányos helyzetnek a felvételi tájékoztató megjelenése és 2018. július 11. közötti valamely időtartamban kell fennállnia.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Kiverte a biztosítékot a szülőknél a kompetenciamérés kérdőíve, a Facebookon háborognak
Sok szülőnél kiverte a biztosítékot a szerdai kompetenciamérés tanulói kérdőíve, amellyel a diákok szociokulturális hátteréről lehet információt gyűjteni. Volt olyan szülő, aki azonnal NAV-vizsgálatot vizionált, mások a család autóinak számára vonatkozó kérdésnél sokalltak be. De mi értelme kifaggatni a diákokat arról, milyen anyagi helyzetben van a családjuk? Utánajártunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
