Elektronikus hallgatói válsztásokat tarthatnak az egyetemek?

Az egész országban bevezethetik az elektronikus hallgatói választások és szavazások rendszerét - tájékoztatta az eduline-t a kezdeményezést szorgalmazó Horváth Dávid netminiszterelnök. Az elképzelést közel húsz felsőoktatási intézmény és a HÖOK elnöke is támogatja, de a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) is csatlakozott.

  • Eduline

A kezdeményezés célja többek közt, hogy európai uniós források bevonásával olyan online felületet fejlesszenek, amely figyelembe veszi az intézmények sajátos választási eljárását, megfelelő biztonsággal kezeli a szenzitív adatokat, és bármely felsőoktatási intézmény számára elérhető - olyan egyetemeken és főiskolákon is, ahol egyébként nincs forrás sem saját fejlesztésre, sem más rendszerek bérlésére. 

A felület nemcsak a tisztújító választásokra, hanem egyéb kérdéskörök megszavaztatására is alkalmas, így az új ösztöndíjak kiírása, új szabályzatok egyes elemei vagy rendezvényekkel kapcsolatos kérdések. Horváth Dávid szerint a kezdeményezés megvalósítására több lehetőség is van, de ezt a fejlesztés fázisában, több intézmény bevonásával kell egyeztetni.

Csaknem 20 felsőoktatási intézmény a támogatók között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói önkormányzata szerint a papíron történő szavazás mellett egy, a mai kornak is megfelelő, elektronikus felületen is biztosítani kell a hallgatói jogok gyakorlását. Az elektronikus választások egységes bevezetését az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzata is támogatja, szerintük ugyanis a "jelenlegi rendszer korszerűsítése elengedhetetlen a hallgatók részvételi arányát tekintve", egy ellenőrizhető és egyszerű rendszer pedig javítana a hallgatói önkormányzatok megítélésén is.

Támogató intézmények
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Dunaújvárosi Főiskola, Edutus Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kecskeméti Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Miskolci Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szolnoki Főiskola, Színház- és Filmművészeti Egyetem.

A BME-n már évek óta így szavaznak

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán például már 2010 óta elektronikusan szavaznak a jelöltekre, 2012-ben a hallgatók 88 százaléka így adta le a szavazatát.

Az elektronikus szavazás bevezetése a részvételi arányt is növelte a doktoranduszhallgatói választásokon: míg a korábbi években a 20 százalékos részvételt sem érték el az építészmérnöki, valamint a villamosmérnöki karon, addig 2012-ben az építészmérnöki karon 38 százalékos, a villamosmérnöki karon pedig 41 százalékos részvételi arány született.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.