Elektronikus hallgatói válsztásokat tarthatnak az egyetemek?

Az egész országban bevezethetik az elektronikus hallgatói választások és szavazások rendszerét - tájékoztatta az eduline-t a kezdeményezést szorgalmazó Horváth Dávid netminiszterelnök. Az elképzelést közel húsz felsőoktatási intézmény és a HÖOK elnöke is támogatja, de a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) is csatlakozott.

  • Eduline

A kezdeményezés célja többek közt, hogy európai uniós források bevonásával olyan online felületet fejlesszenek, amely figyelembe veszi az intézmények sajátos választási eljárását, megfelelő biztonsággal kezeli a szenzitív adatokat, és bármely felsőoktatási intézmény számára elérhető - olyan egyetemeken és főiskolákon is, ahol egyébként nincs forrás sem saját fejlesztésre, sem más rendszerek bérlésére. 

A felület nemcsak a tisztújító választásokra, hanem egyéb kérdéskörök megszavaztatására is alkalmas, így az új ösztöndíjak kiírása, új szabályzatok egyes elemei vagy rendezvényekkel kapcsolatos kérdések. Horváth Dávid szerint a kezdeményezés megvalósítására több lehetőség is van, de ezt a fejlesztés fázisában, több intézmény bevonásával kell egyeztetni.

Csaknem 20 felsőoktatási intézmény a támogatók között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói önkormányzata szerint a papíron történő szavazás mellett egy, a mai kornak is megfelelő, elektronikus felületen is biztosítani kell a hallgatói jogok gyakorlását. Az elektronikus választások egységes bevezetését az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzata is támogatja, szerintük ugyanis a "jelenlegi rendszer korszerűsítése elengedhetetlen a hallgatók részvételi arányát tekintve", egy ellenőrizhető és egyszerű rendszer pedig javítana a hallgatói önkormányzatok megítélésén is.

Támogató intézmények
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Dunaújvárosi Főiskola, Edutus Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kecskeméti Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Miskolci Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szolnoki Főiskola, Színház- és Filmművészeti Egyetem.

A BME-n már évek óta így szavaznak

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán például már 2010 óta elektronikusan szavaznak a jelöltekre, 2012-ben a hallgatók 88 százaléka így adta le a szavazatát.

Az elektronikus szavazás bevezetése a részvételi arányt is növelte a doktoranduszhallgatói választásokon: míg a korábbi években a 20 százalékos részvételt sem érték el az építészmérnöki, valamint a villamosmérnöki karon, addig 2012-ben az építészmérnöki karon 38 százalékos, a villamosmérnöki karon pedig 41 százalékos részvételi arány született.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.