Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős” diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek.
Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben. Míg a 2012/13-as tanévben 20 694 külföldi hallgató iratkozott be, tavaly már 28 628-an kezdték meg tanulmányaikat - írja a zoom.hu.
Egy márciusban a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az Szegedi Tudományegyetem kutatói által publikált kutatás szerint a három felsőoktatási intézményben összesen 21 milliárd forintot fizetnek be évente tandíjra a külföldi hallgatók.
Az elmúlt években ráadásul a magyar tanulók száma folyamatosan csökken, aminek főként demográfiai okai vannak. A KSH adatai alapján, míg 2010-ben 129 ezer 18 éves volt Magyarországon, addig 2017-ben már csak 98 ezer, vagyis az egyetemek úgy tudják mérsékelni a hallgatók számának a csökkenését, ha egyre jobban nyitnak a külföldi hallgatók irányába.
Ezekre a magyar egyetemekre érkezik a legtöbb külföldi hallgató
Csaknem nyolcezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben - írja szerdai számában a Magyar Hírlap az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva. A lap szerint míg a 2012/13-as tanévben 20 694 külföldi hallgató iratkozott be, tavaly már 28 628-an kezdték meg tanulmányaikat.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
