Évente több százmillió forintot fordítanak a nagyobb felsőoktatási intézmények „fizetős” diákok toborzására. De a jelek szerint megéri, mert több tizmilliárdot fizetnek tandíjként, ráadásul helyi munkahelyeket teremtenek.
Az Oktatási Hivatal héten közzétett adatai szerint nem egyedi a tendencia, mert csaknem 8 ezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben. Míg a 2012/13-as tanévben 20 694 külföldi hallgató iratkozott be, tavaly már 28 628-an kezdték meg tanulmányaikat - írja a zoom.hu.
Egy márciusban a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az Szegedi Tudományegyetem kutatói által publikált kutatás szerint a három felsőoktatási intézményben összesen 21 milliárd forintot fizetnek be évente tandíjra a külföldi hallgatók.
Az elmúlt években ráadásul a magyar tanulók száma folyamatosan csökken, aminek főként demográfiai okai vannak. A KSH adatai alapján, míg 2010-ben 129 ezer 18 éves volt Magyarországon, addig 2017-ben már csak 98 ezer, vagyis az egyetemek úgy tudják mérsékelni a hallgatók számának a csökkenését, ha egyre jobban nyitnak a külföldi hallgatók irányába.
Ezekre a magyar egyetemekre érkezik a legtöbb külföldi hallgató
Csaknem nyolcezer fővel nőtt a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben - írja szerdai számában a Magyar Hírlap az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva. A lap szerint míg a 2012/13-as tanévben 20 694 külföldi hallgató iratkozott be, tavaly már 28 628-an kezdték meg tanulmányaikat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
