A feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékelő listára, a (QS) rangsorára Magyarországról összesen 11 egyetem került fel, ezek közül 6 az első százban szerepel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 20., a Szegedi Tudományegyetem a 26., 29. helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A 31. helyen szerepel a Debreceni Egyetem, utána a Budapesti Corvinus Egyetem áll a 48. helyen, majd a Pécsi Tudományegyetem az 53. helyen. A Szent István Egyetem pedig éppen lecsúszott a százas listáról, a 101. helyen végzett.

A 125. helyen a Miskolci Egyetem, a 161-171. helyen a Pannon Egyetem, 201-250. helyen a Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem.

A rangsort két orosz egyetem, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem és a Novoszibirszki Állami Egyetem vezeti, a dobogó harmadik helye a csehországi Prágai Károly Egyetemé.

A 300 felsőoktatási intézményt értékelő rangsorban 10 indikátort súlyoznak a lista készítői. Ilyen tényező többek között az akadémiai tekintély, a munkáltatói elismertség, az egyetemi kar/hallgatói arány és a karra eső publikációk száma és a webes megjelenések száma is. Ezenkívül számításba veszik a PhD-fokozattal rendelkezőket, a publikációk idézettségét és a webes befolyást is, valamint a külföldi oktatók és a külföldi hallgatók aránya is számít.

A világranglistával ellentétben ez a szűkebb rangsor objektívebben tükrözi a fejlődő országok egyetemeinek teljesítményét, hiszen ebben az összesítésben nem szerepelnek sem az amerikai, sem pedig az angol egyetemek, a források tekintetében pedig hasonló lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények mutatóit mérik össze - írják.