Már az első félévben is lehet halasztani az egyetemen?

Jelentkeztetek az egyetemre, de nem szeretnétek már idén szeptemberben elkezdeni a tanulmányaitok? Mit tehettek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
pixabay.com

Jelentkeztem egyetemre, de ha felvesznek, akkor sem szeretném elkezdeni szeptemberben, inkább dolgoznék egy évet. Halaszthatok már az első félévben is?

A jogszabályok alapján először csak az első félév sikeres teljesítése után halaszthattok, kivéve, ha az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata máshogy rendelkezik. Így a legtöbb egyetemen, főiskolán az első félévben még nem lehet halasztani, vagyis passzív félévet kérni, de mindenképpen nézzétek meg az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatát.

A passziváltatás, halasztás vagy szüneteltetés azt jelenti, hogy az adott szemeszterben nincs aktív hallgatói jogviszonyotok: nem kell órát felvennetek, tandíjat fizetnetek, de ösztöndíjat sem kaptok, és nem fogynak az állami féléveitek. A szüneteltetés alatt diákigazolvány-matrica sem jár, így az ezzel járó kedvezményeket sem tudjátok igénybe venni.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek a 2018-as központi ponthatárok a népszerű szakokon

Idén is előzetes ponthatárokat húztak negyvenegy alap- és osztatlan szakon. Itt találjátok az összes képzés ponthatárát. A negyvenegy alap- és osztatlan szak listáját (a 2018-as előzetes ponthatárokkal együtt) itt nézhetitek meg: Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.