Felvételizők, figyelem! Ilyenek a 2018-as központi ponthatárok a népszerű szakokon

Idén is előzetes ponthatárokat húztak negyvenegy alap- és osztatlan szakon. Itt találjátok az összes képzés ponthatárát.

  • Eduline
pixabay.com
A negyvenegy alap- és osztatlan szak listáját (a 2018-as előzetes ponthatárokkal együtt) itt nézhetitek meg:

null

null

Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit.

A 2018-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Ezek a diákok bukják el a felvételit: mi történik, ha nem mentek át egy fontos vizsgán?

Miért fontos, hogy átmenjetek az alkalmassági vizsgán, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen ez felvételi feltétel? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Miért fontos, hogy ott legyetek és átmenjetek az alkalmassági vizsgán? A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.