A diákhitel I. keretében fölvett összeget a legjobban lakás-takarékpénztárban lehet fialtatni - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője a szombati Magyar Nemzetben.
Egy családban több ember is köthet lakáskasszás szerződést, minimálisan négy évre, havi 20 ezer forintos vállalás mellett, ami három szerződés esetében 60 ezer forint befizetését jelenti. Ehhez az állam szerződésenként évi 72 ezer forint támogatást ad és minimális kamat is jár hozzá. Számítások szerint a lejáratkor a 2,9 milliós diákhiteles tartozás mellett a pénztárban elhelyezett összeg 3,9 millió forintra gyarapszik.
Októbertől csökkentette a kormány a felsőoktatási hallgatók számára elérhető szabadfelhasználású diákhitel I. kamatát - emlékeztet a Magyar Nemzet -, a lényegében csak tandíjra használható diákhitel II. esetében pedig eltörölte. Ha valaki ötéves képzését végig diákhitel II.ből finanszírozza, és félévente 350 ezer forintot vesz föl, a korábbihoz képest a kamatmentesség mintegy 140 ezer forinttal csökkenti a visszafizetendő összeget.
Újabb változások jönnek: hat dolog, amit tudnod kell a diákhitelről
Több ponton módosítottak a diákhitel igénylési és törlesztési szabályain - összefoglaltuk a legfontosabb változásokat. 1. Eltörlik a diákhitel 2 kamatát A képzési díj kiegyenlítésére fordítható diákhitel2 esetében a kamatot teljes mértékben az állam fizeti meg az ügyfél helyett, ez októbertől mindenkire vonatkozik, azaz a folyósítási vagy törlesztési fázisban lévő, illetve a jövőben felvett hitelekre is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
