Önköltséges képzésre kerültetek be, ezért felvennétek a diákhitel 2-t? Itt találjátok a legfontosabb infókat arról, kik vehetik fel a kötött felhasználású tanulmányi kölcsönt.
A diákhitel 2-t csak azok vehetik fel, akik önköltséges képzésen tanulnak - mindegy, hogy nappali, esti, levelező vagy távoktatásos formában.
Fontos infó, hogy a kötött felhasználású diákhitelt csak 40 év alattiak igényelhetik, ha magyar állampolgárok, menekültként elismertek, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, emellett valamelyik felsőoktatási intézményben érvényes hallgatói-tanulói jogviszonyuk van.
További feltétel, hogy az adott félévre be kell jelentkezni az egyetemen vagy főiskolán (vagyis passzív félévre nem lehet diákhitel 2-t igényelni, hiszen ilyenkor önköltséget sem kell fizetni), két diákhitel 2-je pedig senkinek lehet, ahogy az sem kaphat tanulmányi kölcsönt, akinek a korábban kötött hitelszerződése megszűnt, és tartozását nem fizette ki.
Mi is a különbség a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 között? Minden fontos információ a Diákhitel 2-ről
Nemsokára kezdetét veszi a egyetem, mielőtt azonban belekezdenétek az első szemeszterbe, van pár dolog, amit érdemes tudni. Ahhoz, hogy meghozhassatok egy komoly döntést, ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ki veheti fel? Ezt a hitelformát kizárólag állami ösztöndíjas képzésben résztvevő hallgatók igényelhetik. Mennyi ideig igényelhető?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
