Állami ösztöndíjas képzésen tanultok? Akkor jó, ha tudjátok, mit kell teljesítenetek, hogy ne keletkezzen visszafizetési kötelezettségetek. Itt a három feltétel.
Mi az az oklevélszerzési kötelezettség?
Ez annyit jelent, hogy a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szereznetek az oklevelet. Fontos, hogy ebbe az időbe nem számítanak bele a passzív félévek.
Az oklevélszerzés határideje (attól függően, hogy tavaszi vagy őszi szemeszterre esik) március 31., illetve augusztus 31. lehet. Amennyiben határidőig nem történik meg az oklevélszerzés, visszafizetési kötelezettség keletkezik (de ez alól mentesítés kérhető).Ha úgy érzitek, hogy nem fog sikerülni időre, az oklevélszerzési határidő felfüggeszthető maximum 2 évre, a lejáratot megelőző 1 éven belül benyújtott kérelemmel.
Mi az a munkavállalási kötelezettség?
Ahány félévig államilag támogatott formában tanultatok, annyi ideig kell magyarországi munkaviszonyt fenntartanotok. Diplomaszerés után 20 éven belül kell az állami ösztöndíjjal támogatott félévekkel megegyező időtartamú (150 nappal számolnak egy félévet) hazai munkaviszonyt fenntartani.
Mi az a visszafizetési kötelezettség?
Ez akkor lép életbe, ha az előbbi két kötelezettség valamelyikének nem tesztek eleget. Ha határidőre nem szereztétek meg az oklevelet, az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50%-át kell visszafizetni. A kötelezettséget megállapító határozatot postai úton küldik és az átvételt követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be ellene (ha az iratban hibás adat szerepel vagy jogsértő a tartalma), illetve szintén az átvételt követő 45 napon belül kérelmet lehet benyújtani. Erről bővebben itt olvashattok.
Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését
Ha nem szereztétek meg időben a diplomátokat, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj felét. Pár lehetőség azonban van, hogy ezt kikerüljétek. Mutatjuk a listát. Alapvetően fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő másfélszerese alatt kell oklevelet szerezniük. Ebbe az időtartamba a passzív félévek nem számítanak bele.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
