Egyes amerikai egyetemeken már minden harmadik nő folytat természettudományi, technológiai, matematikai vagy mérnöki tanulmányokat, de így is 2,5-szer kevesebben vannak, mint a férfiak.
Az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma a legtöbb hallgatóval rendelkező 100 felsőoktatási intézményéről készült felmérése szerint míg a férfiak 17 százaléka szerez diplomát STEM (science, technology, engineering, math) szakokon, addig a nők körében ez 6,7 százalék - foglalta össze a BestColleges.com. Általánosságban ezek a legjobban fizető tudományterületek a diploma megszerzése után, így az itt érzékelhető egyenlőtlenség is hozzájárul a nők alacsonyabb fizetéséhez - értékeli a tanulmány.
Egy 2016-os friss felmérés szerint a medián fizetések 35 százalékkal magasabbak a STEM szakon végzet diplomások körében, de a karrierük érett szakaszára 47 százalékra nő a különbség. A felmérés szerint a STEM-et végzett nők jóval gyorsabban fizetik vissza a hiteleiket is (90 százalékuk 3 éven belül), ezért döntő befolyással bír, hogy ezen a területen szereznek-e diplomát.
Elveszítik a nőiességüket az IT-s lányok? Tévhitek és cáfolatok
Bár az információs technológia megváltoztatta a társadalmat és új kapuk nyíltak meg a nők előtt, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a technológiai szektorban mélyül a két nem közötti szakadék. Az IT szektorban például csak 20 százalék a nők aránya. De vajon miért választja ilyen kevés nő a technológiai pályát?
Az egyetemek között hatalmas eltérések vannak. Az USA legtöbb hallgatójával bíró University of California több campusra tagolódik, San Diegoban minden harmadik nő hallgatója STEM diplomát szerez, ezzel szemben a New York Universityn ez az arány 4,6 százalék. Legjobbak között található a Raleigh-központú North Carolina State University (31,5 százalék), a harmadik legjobb is UC Davis campusa lett. A legrosszabb eredményt a Liberty University és a Grand Canyon University produkálta 1,5-1,5 százalékkal, bár a STEM-képzések száma is nagyban befolyásolja, hogy hány nő tanul az egyetemen a területen.
Magyarország eközben a nemzetközi rangsorok végén szerepel.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
