Minden ötödik brit egyetemi hallgató úgy érzi, hogy nem jól választotta meg az egyetemet, ahol tanul, és ha kapna egy második esélyt, máshová járna - állapította meg egy kutatás.
A felméréshez, amelynek eredményét a Student Room honlapon tették közzé, brit egyetemekre beiratkozott 1805 diák válaszait használták fel. A kérdőívek elemzése azt mutatta, hogy ötből egy hallgató már szívesen választana egy másik egyetemet ahelyett, ahová jár. A diákok 18 százaléka nem elégedett a választott diplomával, sokan közülük azért csalódottak, mert előzetesen nem mérték fel kellőképpen a lehetőségeiket.
A válaszadók 18 százaléka azt állította, a kitűnő iskolai eredményeik után egy másik utat választva sikeresebbek lehettek volna.
Az egyetemek elhelyezkedése szintén olyan tényező volt, amely miatt elégedetlenek voltak. Minden nyolcadik diák túl távolinak találta egyetemét az otthonától, és ugyanennyien mondták, hogy szüleik, tanáraik és társaik nyomása befolyásolta választásukat.
Bár sok egyetem biztosít a diákoknak bőséges visszacsatolási lehetőséget és panaszaiknak is fórumot adnak, a megkérdezettek 45 százaléka mégis azt állította, hogy nem tudják, hogyan és hol adhatnak hangot az aggodalmaiknak.
A Student Room közösségi menedzsere, a felmérést vezető Hannah Morrish a The Daily Telegraph brit napilapnak elmondta: aggasztónak találta, milyen sok hallgató hozott "rossz döntést" életének ezen a kritikus pontján.
A diákoknak alaposan tanulmányozniuk kellene a döntés előtt a választott szakjuk moduljait, értékelési módszereit, és még néhány alaptankönyvet is átlapozhatnának, mielőtt elhatározzák magukat. Morrish szerint olyan szakokat kellene keresniük, amelyeken elsajátíthatják a vezetéshez szükséges alapokat, a csoportmunkát és az alapvető adminisztrációs tudást is, hogy jobban el tudjanak majd helyezkedni. Az érettségi után azok a kurzusok is a hallgatók versenyképességét fokozzák, amelyek segítik az elhelyezkedést vagy gyakornoki lehetőséget biztosítanak.
Morrish hozzáfűzte: az egyetemeknek át kellene gondolniuk kurzusaik felépítését, hogy azok jobban felkészítsék hallgatóikat a mai munkaerőpiac követelményeire.
Az oktatási menedzser arra biztatta a diákokat, hogy bátran bombázzák az egyetemeket a részletes kérdéseikkel, és tudjanak meg minél többet a választott kurzusaikról, és választott diplomájuk lehetőségeiről. "Jobb ma feltenni ezeket a kérdéseket, mint később megbánni a választást" - tanácsolta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
