Béremelést kérnek az egyetemeken és főiskolákon dolgozók

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a bértárgyalások haladéktalan megkezdésére szólítja fel az oktatási államtitkárságot.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Bár a felsőoktatásban az oktatók, kutatók, tanárok bérének rendezése folyamatban van, a felsőoktatási intézmények oktatást/kutatást segítő munkatársai még mindig a 2008-as bértábla szerint kapják a fizetésüket.

Ezért az FDSZ a segítői munkakörben foglalkoztatottak számára a minimálbérre és a garantált bérminimumra épülő felsőoktatási bértábla kialakítását kezdeményezte.

Az FDSZ a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) egyeztetett bértábla-javaslatait 2017 januárjában közös beadványban juttatta el az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárságára - áll az FDSZ közleményében.

A megkeresésre azonban az államtitkárság máig nem reagált, ezért közleményben szólítják fel a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokba az FDSZ-szel és az MRK-val a bérrendezésről.

Megalázó helyzet - többet keresnek a doktoranduszok, mint az egyetemi oktatók?

Tiltakozó levelet írtak a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai Balog Zoltánhoz. A levélben méltatlan munkakörülményeikről és arról számolnak be, hogy a doktori ösztöndíjak emelésével a diák néhol többet "keres", mint oktatója - írja a hvg.hu. A hvg.hu cikke szerint a Palkovics László oktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldött levélben kifejtik, kiáltó aránytalanság jön létre a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.