Béremelést kérnek az egyetemeken és főiskolákon dolgozók

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a bértárgyalások haladéktalan megkezdésére szólítja fel az oktatási államtitkárságot.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Bár a felsőoktatásban az oktatók, kutatók, tanárok bérének rendezése folyamatban van, a felsőoktatási intézmények oktatást/kutatást segítő munkatársai még mindig a 2008-as bértábla szerint kapják a fizetésüket.

Ezért az FDSZ a segítői munkakörben foglalkoztatottak számára a minimálbérre és a garantált bérminimumra épülő felsőoktatási bértábla kialakítását kezdeményezte.

Az FDSZ a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) egyeztetett bértábla-javaslatait 2017 januárjában közös beadványban juttatta el az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárságára - áll az FDSZ közleményében.

A megkeresésre azonban az államtitkárság máig nem reagált, ezért közleményben szólítják fel a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokba az FDSZ-szel és az MRK-val a bérrendezésről.

Megalázó helyzet - többet keresnek a doktoranduszok, mint az egyetemi oktatók?

Tiltakozó levelet írtak a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai Balog Zoltánhoz. A levélben méltatlan munkakörülményeikről és arról számolnak be, hogy a doktori ösztöndíjak emelésével a diák néhol többet "keres", mint oktatója - írja a hvg.hu. A hvg.hu cikke szerint a Palkovics László oktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldött levélben kifejtik, kiáltó aránytalanság jön létre a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.