Béremelést kérnek az egyetemeken és főiskolákon dolgozók

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a bértárgyalások haladéktalan megkezdésére szólítja fel az oktatási államtitkárságot.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Bár a felsőoktatásban az oktatók, kutatók, tanárok bérének rendezése folyamatban van, a felsőoktatási intézmények oktatást/kutatást segítő munkatársai még mindig a 2008-as bértábla szerint kapják a fizetésüket.

Ezért az FDSZ a segítői munkakörben foglalkoztatottak számára a minimálbérre és a garantált bérminimumra épülő felsőoktatási bértábla kialakítását kezdeményezte.

Az FDSZ a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) egyeztetett bértábla-javaslatait 2017 januárjában közös beadványban juttatta el az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkárságára - áll az FDSZ közleményében.

A megkeresésre azonban az államtitkárság máig nem reagált, ezért közleményben szólítják fel a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokba az FDSZ-szel és az MRK-val a bérrendezésről.

Megalázó helyzet - többet keresnek a doktoranduszok, mint az egyetemi oktatók?

Tiltakozó levelet írtak a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai Balog Zoltánhoz. A levélben méltatlan munkakörülményeikről és arról számolnak be, hogy a doktori ösztöndíjak emelésével a diák néhol többet "keres", mint oktatója - írja a hvg.hu. A hvg.hu cikke szerint a Palkovics László oktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldött levélben kifejtik, kiáltó aránytalanság jön létre a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu