Nem adja a HÖK-elnökséget Török Márk, nemzetközi bíróság elé viheti az ügyet

Nem igazán hiszem el, hogy ezt az ügyet el lehet bukni – így reagált a Magyar Nemzetnek Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke arra, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint nem választhatták volna újra a hallgatói szervezet élére 2015-ben. Fellebbezni fog, sőt akár nemzetközi bíróság elé is vinné az ügyet.

  • Eduline
u-szeged.hu

Az Átlátszó Oktatás kedden számolt be arról, hogy a bíróság a közelmúltban első fokon a szegedi egyetem 33 éves HÖK-elnöke, Török Márk ellen döntött. A jogi vita 2015-ben kezdődött: a 2015 szeptember elsején hatályba lépett törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet részt venni a hallgatói önkormányzat munkájában. Ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a módosítás hatálybalépése előtti időt is bele kell számolni.

Ez alapján Török már nem lehetne EHÖK-elnök, mert már jóval több mint négy éve tölti be ezt a pozíciót, 2009 óta megszakítás nélkül, minden évben újraválasztották. A Szegedi Tudományegyetem ennek megfelelően megsemmisítette a két évvel ezelőtti újraválasztásról szóló határozatot. Török Márk a döntést megtámadta a bíróságon, sőt 2016-ban is újra elindult, és meg is választották elnöknek.

A mostani ítélet szerint azonban vesztett, ám fellebbezhet. A Magyar Nemzetnek azt mondta, ezzel a lehetőséggel élni fog.

Azt is megjegyezte: az ítélet olyan, mintha holnap bevezetnék, hogy a politikusok csak két ciklusig lehetnének országgyűlési képviselők, így aki ma képviselő, az már 2018-ban nem indulhatna. Bár a döntés nem a jelenleg érvényes, 2016-os megválasztására vonatkozik, hanem még a 2015-ösre, úgy fogalmazott: ha a későbbiekben jogerősen is elveszti a pert, „nyilván nem fog bohóckodni”, lemond az EHÖK-elnöki posztjáról. Ugyanakkor ha szükséges, a hallgatói önkormányzat az ügyet akár nemzetközi bíróságig is elviszi.

Újraválaszthatták a szegedi túlkoros HÖK-elnököt, titokban
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.