A volt AB-elnök és három kollégája szerint három ponton is alkományellenes a törvény.
Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írtak június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak - szúrta ki az Index.
Azt már korábban lehetett tudni, hogy Sólyom László alkotmányellenesnek tartja a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást, de ez a beadvány hivatalosnak tekinthető.
Navracsics reméli, hogy Budapesten marad a CEU
Erről az Erasmus 30. évfordulójára rendezett ünnepségen beszélt az uniós biztos. Az MTI tudósítása szerint úságírói kérdésre válaszolva Navracsics elmondta, hogy a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rendkívül fontos az európai és a magyar felsőoktatás számára egyaránt, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy folytatódjanak a tárgyalások az ügyben.
A dokumentum szerint a lex CEU sérti az egyetem autonómiáját, korlátozza a kutatáshoz, tanításhoz és tanuláshoz való jogot és a jogállámiság és sérül vele. Áder János köztársasági elnök az utolsó pillanatban, de aláírta a törvényt, mivel a hivatala közlése szerint nem találtak benne alkotmányossági problémát. Később mégis az AB elé került a passzus, mivel az LMP kezdeményezésére az ellenzéki pártok frakciói és a független képviselők kezdeményezték ezt.
Az AB kiemelt ügyként kezeli a lex CEU-t, de határidő nem köti a testületet.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
