Itt a friss egyetemi világrangsor: hat magyar került fel a 2018-as listára

Ismét hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2018-as felsőoktatási világrangsorára, amelyet ebben az évben is a Massachusetts Institute of Technology vezet. A hat szempont alapján összeállított listán Magyarországról a legjobb eredményt a szegedi egyetem érte el.

  • Eduline
A Szegedi Tudományegyetem főépülete. Az 501-550. helyen végzett a világrangsorban
MTI

A magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt a friss, csütörtök hajnalban nyilvánosságra hozott QS-világrangsorban: az intézmény megtartotta 501-550. helyét.

A listára felkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem (651-700. hely), a Debreceni Egyetem (651-700. hely), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (751-800. hely), a Pécsi Tudományegyetem (751-800. hely) és a Budapesti Corvinus Egyetem (801-1000. hely).

A londoni Quacquarelli Symonds cég hat szempont - a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, a munkaadók véleménye, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélése - alapján készíti el felsőoktatási rangsorát 2004 óta. A tizennegyedik globális rangsorban 84 ország 959 felsőoktatási intézményét értékelték.

A QS az elmúlt években összeállította többek között az 50 évnél fiatalabb egyetemek, a legélhetőbb egyetemvárosok, Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Latin-Amerika legjobb felsőoktatási intézményeinek rangsorát, de tematikus rangsorokat is készítenek, amelyekben több magyar egyetem - például az ELTE, a CEU, a Corvinus, a BME, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem, a Semmelweis - is rendre jól szerepel.

A világ legjobbjai közé került a magyar egyetem: itt a friss felsőoktatási rangsor

A Quacquarelli Symonds több nemzetközi felsőoktatási rangsorára is felkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). "A Műegyetem a hazai intézmények legjobbjaként hét szakterületen is az elit kategóriába került a csaknem 4500 felsőoktatási intézmény alkotta világrangsorban" - írja közleményében az egyetem. A brit Quacquarelli Symonds (QS) cég 2004 óta minden évben elkészíti a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek nemzetközi rangsorát.

Ismét az MIT vezeti a listát

Ahogy az előző évben, úgy a 2018-as rangsor élén is a Massachusetts Institute of Technology áll, de a másik két dobogós helyen sem történt változás: a második ismét a Stanford, a harmadik pedig a Harvard.

A felsőoktatási rangsor élén - ahogy az előző években megszokhattuk - brit és egyesült államokbeli egyetemek állnak, a top tízbe került a California Institute of Technology, a Cambridge és az Oxford, a University College London, az Imperial College London és a University of Chicago. A tízes listán egyetlen kakukktojás van: a 10. helyet a svájci ETH Zurich - Swiss Federal Institute of Technology szerezte meg.

A szingapúri egyetemek is egyre erősödnek: a 11. helyen a Nanyang Technological University, a 15. helyen a szingapúri nemzeti egyetem áll, olyan amerikai egyetemeket megelőzve, mint a Columbia, a Yale vagy a Johns Hopkins.

Itt a friss egyetemi rangsor: tarolt a nemzetközi listákon a CEU

Hét képzési területen is bekerült a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé a Közép-európai Egyetem (CEU). A Quacquarelli Symonds szerdán hozta nyilvánosságra legfrissebb tematikus felsőoktatási rangsorait. "Az egyik legismertebb rangsorkészítő, a brit Quacquarelli Symonds (QS) évente rangsorolja mind a felsőoktatási intézményeket, mind képzéseiket. A legújabb képzési területekre lebontott lista alapján a CEU politikatudomány és nemzetközi tanulmányok programja a 42.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.