A világ legjobbjai közé került a magyar egyetem: itt a friss felsőoktatási rangsor

A Quacquarelli Symonds több nemzetközi felsőoktatási rangsorára is felkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

  • Eduline

pataky

"A Műegyetem a hazai intézmények legjobbjaként hét szakterületen is az elit kategóriába került a csaknem 4500 felsőoktatási intézmény alkotta világrangsorban" - írja közleményében az egyetem.

A brit Quacquarelli Symonds (QS) cég 2004 óta minden évben elkészíti a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek nemzetközi rangsorát. A listák összeállításához a munkáltatói és az akadémiai szféra értékelését, valamint a tudományos munkák idézettségét és számát használják fel az Elsevier Scopus adatbázisából.Ezek a legjobb egyetemek és főiskolák: megjelent a HVG 2017-es rangsora

2017-ben 4438 egyetem 18 900 szakját vizsgálták, 46 szakterületi kategóriába sorolva. "A BME továbbra is megőrizte pozícióit, idén a 322. helyen áll egyetlen hazai felsőoktatási intézményként az Engineering and Technology (Mérnöki tudományok és technológia) szakterületen" - olvasható a közleményben, amely az egyetem többi helyezését is összegyűjtötte Így az alábbi eredményeket érte el a BME:

Engineering - Electrical and Electronic: 251-300. hely

Engineering - Mechanical, Aeronautical and Manufacturing: 251-300. hely

Computer Science and Information Systems: 301-350. hely (a kategóriában egy másik magyar egyetem, az ELTE is megtalálható a 451-500. helyen)

Hozzáteszik: most először a természettudományi szakterületen (Natural Science) is megjelent a BME, a 451-500. közötti helyezést érve el (Magyarországról három egyetem került be ebbe a mezőnybe, az ELTE a 396. helyen, míg a Debreceni Egyetem szintén a 451-500. közötti helyen áll).

Ezen belül az alábbiak szerint értékelték a BME teljesítményét:

Chemistry: 301-350. hely (itt az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a 401-450. helyen, a Debreceni Egyetem a 451-500. helyen áll)

Materials Science: 251-300. hely (a BME egyetlen magyar intézményként)

Mathematics: 251-300. hely (az ELTE szintén ezeken a helyeken szerepel)

Physics and Astronomy: 351-400. hely (az ELTE a 401-450. helyen áll)

Itt a friss egyetemi rangsor: tarolt a nemzetközi listákon a CEU

Összesített rangsor: hat magyar egyetem a legjobbak között

Ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, a 2015-ös négy helyett a legutóbbi összesített QS-világrangsorban már hat magyar egyetem szerepel. A magyar intézmények közül a HVG felsőoktatási rangsorában is rendre a legjobbak között végző Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsorban - a 2015-ös helyezéshez hasonlóan - az 501-550. helyen szerepel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megőrizte 601-650. helyét, a Debreceni Egyetemet a 651-700., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 701+ kategóriába sorolták a QS-rangsor készítői. Új magyar szereplő a listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, mindkettő a 701+ kategóriában szerepel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.