Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
"Az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond.
"Az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond. Nincsenek keretszámok, de a felvehető férőhelyekkel, és a pontszámokkal aránylag pontosan be lehet állítani, hogy hány hallgatót lehet felvenni ingyenes vagy önköltséges képzésre" - mondta a Fidesz alelnöke és az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Hír TV Péntek 8 című műsorában a hallgatói demonstrációkról. A tiltakozásokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Pokorni szerint nehéz megállapodni, mert a megállapodás tárgya, a keretszám szűnt meg, ezért más típusú garanciákat kell adni. Lehet, hogy egészen a vonalhúzásig ott lesz a bizonytalanság a hallgatókban, "nem csapják-e be őket, mert a hallgatók már csak ilyenek, a kormánnyal, a politikával szemben bizalmatlanok" - mondta.

A hallgatói szerződésről elmondta: szerinte ma a társadalom többségének az az álláspontja, hogy minimális munkavégzéssel tartoznak a hallgatók a taníttatásukért, de a 30 év alattiak számára természetes, hogy külföldre utazhatnak. Ugyanakkor van különbség a képzés költségeit tekintve aközött, hogy valaki tanítónak tanul vagy orvosnak, és más is várható el az egyik és a másik kategóriában - mondta. Szerinte ebben lehet kompromisszumot keresni a hallgatókkal. Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tegnapi tárgyalásáról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok. A Hallgatói Hálózat nevű diákszervezetet nem hívták meg: az ő közleményüket itt találjátok.
Kérdésre megjegyezte: nem lehetetlen, hogy a hallgatói vezetők egy részénél valóban 8-9 év a képzési idő, hiszen közülük sokan a doktori dolgozatukat készítik. Pokorni szerint olyan széles, tömeges felsőoktatást, amelyre Magyarországnak hosszú távon szüksége van, nem lehet csak közpénzből finanszírozni, be kell vonni magánforrásokat is.
Hozzátette: ő sem látta azt a problémát, hogy ma más világ van, mint tíz éve, amikor a diákhitel meggyőző, új, "friss" volt. Hitelválság után vagyunk, és sok tízezer család szomorú tapasztalata volt, hogy lakása, autója elúszott a devizaárfolyamok változása miatt - fejtette ki. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint hitelellenes hangulat van, és ez az oka, hogy a 30 ezer önköltséges hallgató közül csupán 5 ezer élt a Diákhitel 2 lehetőségével.
Az iskolák állami fenntartásba vételével kapcsolatban azt mondta: nyilván rengeteg nehézség tapasztalható, de ezek megoldható problémák, az azonban négy-öt év múlva lesz mérhető, hogy az oktatás színvonala javult-e, vagy sem. Ha a pénztelenség uralja az új rendszert, akkor lehet, hogy egységes lesz, de alacsony színvonalú, és akkor ezért nem volt érdemes törni magunkat - állapította meg. Attól függ minden, hogy a következő költségvetésekben ezt az egységes rendszert forrásokkal hogyan tudják ellátni - tette hozzá.
Elmondta: a pedagógus életpálya szeptemberi indítása még kétséges, de bíznak abban, hogy rendelkezésre áll majd a bevezetéshez szükséges 70 milliárd forint. Ez valamikor tavasszal, április-májusban derül ki - jegyezte meg, hozzátéve, nem lenne helyes, ha úgy növelnék a pedagógusok óraszámát, hogy ehhez nem rendelnek hozzá pluszbért.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.