"Az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond.
"Az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond. Nincsenek keretszámok, de a felvehető férőhelyekkel, és a pontszámokkal aránylag pontosan be lehet állítani, hogy hány hallgatót lehet felvenni ingyenes vagy önköltséges képzésre" - mondta a Fidesz alelnöke és az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Hír TV Péntek 8 című műsorában a hallgatói demonstrációkról. A tiltakozásokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Pokorni szerint nehéz megállapodni, mert a megállapodás tárgya, a keretszám szűnt meg, ezért más típusú garanciákat kell adni. Lehet, hogy egészen a vonalhúzásig ott lesz a bizonytalanság a hallgatókban, "nem csapják-e be őket, mert a hallgatók már csak ilyenek, a kormánnyal, a politikával szemben bizalmatlanok" - mondta.
A hallgatói szerződésről elmondta: szerinte ma a társadalom többségének az az álláspontja, hogy minimális munkavégzéssel tartoznak a hallgatók a taníttatásukért, de a 30 év alattiak számára természetes, hogy külföldre utazhatnak. Ugyanakkor van különbség a képzés költségeit tekintve aközött, hogy valaki tanítónak tanul vagy orvosnak, és más is várható el az egyik és a másik kategóriában - mondta. Szerinte ebben lehet kompromisszumot keresni a hallgatókkal. Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tegnapi tárgyalásáról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok. A Hallgatói Hálózat nevű diákszervezetet nem hívták meg: az ő közleményüket itt találjátok.
Kérdésre megjegyezte: nem lehetetlen, hogy a hallgatói vezetők egy részénél valóban 8-9 év a képzési idő, hiszen közülük sokan a doktori dolgozatukat készítik. Pokorni szerint olyan széles, tömeges felsőoktatást, amelyre Magyarországnak hosszú távon szüksége van, nem lehet csak közpénzből finanszírozni, be kell vonni magánforrásokat is.
Hozzátette: ő sem látta azt a problémát, hogy ma más világ van, mint tíz éve, amikor a diákhitel meggyőző, új, "friss" volt. Hitelválság után vagyunk, és sok tízezer család szomorú tapasztalata volt, hogy lakása, autója elúszott a devizaárfolyamok változása miatt - fejtette ki. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint hitelellenes hangulat van, és ez az oka, hogy a 30 ezer önköltséges hallgató közül csupán 5 ezer élt a Diákhitel 2 lehetőségével.
Az iskolák állami fenntartásba vételével kapcsolatban azt mondta: nyilván rengeteg nehézség tapasztalható, de ezek megoldható problémák, az azonban négy-öt év múlva lesz mérhető, hogy az oktatás színvonala javult-e, vagy sem. Ha a pénztelenség uralja az új rendszert, akkor lehet, hogy egységes lesz, de alacsony színvonalú, és akkor ezért nem volt érdemes törni magunkat - állapította meg. Attól függ minden, hogy a következő költségvetésekben ezt az egységes rendszert forrásokkal hogyan tudják ellátni - tette hozzá.
Elmondta: a pedagógus életpálya szeptemberi indítása még kétséges, de bíznak abban, hogy rendelkezésre áll majd a bevezetéshez szükséges 70 milliárd forint. Ez valamikor tavasszal, április-májusban derül ki - jegyezte meg, hozzátéve, nem lenne helyes, ha úgy növelnék a pedagógusok óraszámát, hogy ehhez nem rendelnek hozzá pluszbért.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
