Támogatja az Oktatói Hálózat a Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári címe elleni tiltakozást, ugyanis szerintük a Debreceni Egyetem szenátusa döntésével megsértette az egyetem jóhírét.
A Debreceni Egyetem szenátusa 2017. augusztus 18-án úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak. A kitüntetést azzal indokolták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet juttat a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban.A hír egyetemi körökben nagy felháborodást keltett, debreceni oktatók és hallgatók is tiltakoztak az alkotmányos demokrácia értékeivel összeegyeztethetetlen határozat miatt.
Még mindig nem rendeződött a helyzet a Debreceni Egyetem Facebook-oldalán
Újabb lépésre szánták el magukat az egyetem Facebook-oldalának szerkesztői, és kikapcsolták a hivatalos értékelést az oldalon - írja a hvg.hu. Azonban a kommentelők és az olvasók szerint nem ez a legjobb megoldás, és ennek hangot is adnak a platformon.
Az Oktatói Hálózat - írják csütörtöki közleményükben - támogatja mindazokat a debreceni egyetemi polgárokat, akik elutasítják a szenátus döntését.
A szenátus határozatával súlyosan megsértette a Debreceni Egyetem jóhírét. Meggyőződésünk, hogy az az egyetem, amely díszpolgárrá avat egy a nemzetközi jogot, a jogállami elveket és az emberi jogokat lábbal tipró politikust, szégyent hoz magára - írják.
Putyin miatt szakított a Debreceni Egyetemmel egy professzor
Lemondott a professor emeritus címéről Vajda Mihály filozófus, Facebook-oldalán azt közölte, semmilyen kapcsolatot nem szeretne fenntartani egy olyan egyetemmel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára - írja a hvg.hu. Sajnálattal közlöm, hogy professor emeritus-i címemről kénytelen vagyok lemondani.
Megszólalt az ügyben Vajda Mihály is, aki nemrég mondott le professor emeritus címéről. A Magyar Narancsnak azt nyilatkozta a filozófus, hogy mindeddig nem kapott választ a levelére.
"Nem kaptam semmiféle választ. Szerintem nem is fogok. Tudom, hogy címezhettem volna a kancellárnak is, mert azt hiszem, neki van döntő szava manapság az egyetemeken, de nekem amúgy sem tetszik ez a kancellári rendszer. Úgy gondolkodom, mint régen: egy egyetem vezetője a rektor" - mondta a lapnak a filozófus.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
