Nem találtak robbanóeszközt a Debreceni Egyetem főépületében, amelyet robbantással fenyegetett egy ismeretlen kedd...
A rendőrség kiürítette az épületet, majd szakértőkkel és bombakereső kutyákkal vizsgálta át. A csaknem ötórás kutatás késő este ért véget, robbanószerkezetet nem találtak - mondta Kelemen Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
A fenyegető email - akárcsak február 9-én, amikor a vasútállomást és a buszpályaudvart fenyegették - a Hajdú-Bihari Napló szerkesztőségébe érkezett. Az ismeretlen azt írta, hogy az egyetem főépületében 17.00 órakor bomba robban.
Az utóbbi hónapokban több esetben is fenyegették robbantással a debreceni vasútállomást és bírósági épületeket, esetenként komoly közlekedési fennakadásokat előidézve a városban. A rendőrség a vasútállomást február 11-én telefonon robbantással fenyegető 16 éves hajdúhadházi fiút órák alatt elfogta. Tettéért akár három év szabadságvesztést is kaphat.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
