A politikusok sem mindig tartják be a tudományos játékszabályokat: volt, akinek a plágiumvád miatt a posztjáról is le kellett mondania. Íme, az elmúlt évek legnagyobb botrányai.
Victor Ponta
A miniszterelnök a héten jelentette be, hogy lemond doktori címéről, de újra megpróbálja majd megszerzni a fokozatot. A miniszterelnököt 2012-ben Traian Basescu államelnök vádolta meg plágiummal, majd a bukaresti egyetem etikai bizottsága is megállapította 2012 júliusában, hogy a kormányfő doktori disszertációja plágiumnak minősül. Ponta mostanig tagadta ezt a vádat.
Sós Tamás
Az MSZP Heves megyei elnökének doktori címét áprilisban vonta vissza az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A politikus 2010-ben elkészített, 158 oldalas dolgozat 68 olyan, forrásmegjelölés nélküli részt tartalmaz, amely szóról szóra megegyezik más tudományos munkákkal. Részletek itt.
Karl-Theodor zu Guttenberg, Anette Schavan
Az Angela Merker vezette kormány két tagjának is távoznia kellett posztjáról, mert plágiumgyanú miatt megfosztották doktori címétől. Karl-Theodor zu Guttenberg volt védelmi miniszter 2011-ben, Anette Schavan oktatási és kutatási miniszter pedig 2013-ban távozott. Frank-Walter Steinmeierről, a német szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakcióvezetőjéről viszont megállapították, hogy nem plagizált: erről itt olvashattok.
Schmitt Pál
A volt köztársasági elnök 2012-ben keveredett plágiumgyanúba, ami miatt le is mondott tisztségéről. A Semmelweis Egyetem kisdoktori címétől 2013-ban fosztotta meg a politkust. Egy új interjú alapján úgy tűnik, Schmitt erre furcsa módon nem emlékszik: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
