A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) illetékes fórumai ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) illetékes fórumai ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején döntik el, hogy a szervezet továbbra is részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában - mondta Nagy Dávid elnök hétfőn. A hallgatói szervezet vezetője jelezte: a kerekasztal finanszírozási munkacsoportjának hétfői ülésén delegáltjuk nem vett részt.
Nagy Dávid a HÖOK demonstrációkon való részvételéről azt mondta: a politikamentes demonstrációkat továbbra is támogatják. A szervezet a nap folyamán közleményben tudatta, hogy nem tudtak a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítják a "kényszeren alapuló röghöz kötést" és kérik a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását.
Nagy Dávid kiemelte: a szerződés kapcsán a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint a vonatkozó statisztikai mutatóknak az ismeretében tud javaslatokat tenni a témához. Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására - alaptörvénybe foglalására - tett utalást. A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek - hangsúlyozta a hallgatói szervezet elnöke.
A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében emlékeztetett: a HÖOK korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között - közölte az Emmi.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
