A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, amikor kilenc nappal...
A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, amikor kilenc nappal meghosszabbította a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezési határidőt.
Az ellenzéki politikus szombati budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: beigazolódott korábbi félelmük, hogy nem elegendő az idő a felelős döntés meghozatalához.
Kunhalmi Ágnes úgy fogalmazott: ebben a kilenc napban minden benne van. Az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, és nagyon méltatlan helyzetbe sodorta a diákokat és családjukat egyaránt.
Ez a kilenc nap csak egy "sebtapasz", és szerinte nem szabad megfeledkezni arról a közel húszezer diákról, akik előreláthatólag így sem fognak tudni bejutni semmilyen egyetemre, és nem tudnak majd diplomát szerezni. A felsőoktatás drasztikus átalakításának az igazi vesztesei ők lesznek - jegyezte meg.
A szocialista politikus szerint ma egyszerre rontják le Magyarországon a köz- és felsőoktatást. Ez fogja igazából megroppantani az ország jövőjét - hangoztatta.
Kunhalmi Ágnes hozzátette: úgy akarják önmagában versenyképesebbé, jobb minőségűvé tenni a magyar felsőoktatást, hogy kiszorítják az általuk oda nem illőnek vélt gyerekeket. "Azt hazudja a kormány Magyarországnak, hogy önmagában attól jobb lesz a felsőoktatás, hogy ha kevesen fognak benne részt venni" - fogalmazott.Magyarország ugyanakkor az OECD és az unió átlagát sem éri el a diplomások arányát tekintve - jegyezte meg, hozzátéve: a diplomával rendelkezők a leginkább védettek a válsággal szemben.
Az ellenzéki képviselő kitért arra is, hogy ma nem az egyetemista sok Magyarországon, hanem a középfokú végzettséggel rendelkezők tudásszintje a kevés. Mindent meg kell tenni az alap- és középfokú oktatás megerősítéséért - szögezte le. Szólt még arról, hogy véleményük szerint a jövő héten várhatóan nyilvánosságra kerülő új nemzeti alaptanterv sem fogja erősíteni a közoktatás rendszerének versenyképességét.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
