A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, amikor kilenc nappal...
A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, amikor kilenc nappal meghosszabbította a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezési határidőt.
Az ellenzéki politikus szombati budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: beigazolódott korábbi félelmük, hogy nem elegendő az idő a felelős döntés meghozatalához.
Kunhalmi Ágnes úgy fogalmazott: ebben a kilenc napban minden benne van. Az oktatási kormányzat beismerte, hogy hibázott, és nagyon méltatlan helyzetbe sodorta a diákokat és családjukat egyaránt.
Ez a kilenc nap csak egy "sebtapasz", és szerinte nem szabad megfeledkezni arról a közel húszezer diákról, akik előreláthatólag így sem fognak tudni bejutni semmilyen egyetemre, és nem tudnak majd diplomát szerezni. A felsőoktatás drasztikus átalakításának az igazi vesztesei ők lesznek - jegyezte meg.
A szocialista politikus szerint ma egyszerre rontják le Magyarországon a köz- és felsőoktatást. Ez fogja igazából megroppantani az ország jövőjét - hangoztatta.
Kunhalmi Ágnes hozzátette: úgy akarják önmagában versenyképesebbé, jobb minőségűvé tenni a magyar felsőoktatást, hogy kiszorítják az általuk oda nem illőnek vélt gyerekeket. "Azt hazudja a kormány Magyarországnak, hogy önmagában attól jobb lesz a felsőoktatás, hogy ha kevesen fognak benne részt venni" - fogalmazott.Magyarország ugyanakkor az OECD és az unió átlagát sem éri el a diplomások arányát tekintve - jegyezte meg, hozzátéve: a diplomával rendelkezők a leginkább védettek a válsággal szemben.
Az ellenzéki képviselő kitért arra is, hogy ma nem az egyetemista sok Magyarországon, hanem a középfokú végzettséggel rendelkezők tudásszintje a kevés. Mindent meg kell tenni az alap- és középfokú oktatás megerősítéséért - szögezte le. Szólt még arról, hogy véleményük szerint a jövő héten várhatóan nyilvánosságra kerülő új nemzeti alaptanterv sem fogja erősíteni a közoktatás rendszerének versenyképességét.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
