A magyar diákok jobban félnek a jövőtől, mint a külföldiek

A Magyarországon tanuló külföldi diákok sokkal kevesebbet stresszelnek a pályaválasztáson, mint magyar társaik - ez derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb kutatásából.

  • Eduline

A hazai diákok 60 százaléka aggódik, harmada pedig kifejezetten stresszes a pályakezdés nehézségei miatt, míg csupán minden tizedik hallgató tekint magabiztosan a jövőbe - derítette ki a METU felmérése.

A diákok főleg azon aggódalmaskodnak, hogy a diploma megszerzésétől számítva mennyi idő alatt lesznek képesek munkát találni.

Mihez kezdtek magukkal, akik a Metropolitan Egyetemen végeztek? Az egyetem felmérte

A METU-n végzettek többsége Budapesten dolgozik, és csak kevesebb mentek külföldre. A többség a végzettségének megfelelő állásban helyezkedett el. Az elmúlt három évben az alap-, illetve mesterképzésen végzett hallgatók közel negyede vezetői pozícióban dolgozik, vagy saját vállalkozással rendelkezik - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatásából, amely az intézmény hallgatóinak karrierútját vizsgálta.

A felmérés szerint a külföldi hallgatók kevésbé foglalkoztak a fizetéssel: míg a magyarok 28 százaléka a jövőbeli megélhetése miatt stresszel, a külföldiek kevesebb, mint ötöde nyugtalankodik emiatt.

A megkérdezett diákok szerint egyébként ma a munkaadók sokkal több tapasztalatot várnak el, mint régebben, legértékesebbnek pedig a számítástechnikai ismereteket és a nyelvtudást jelölték meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.