Ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását, amely többek között rögzíti a hallgatói szerződések rendszerét -...
Ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását, amely többek között rögzíti a hallgatói szerződések rendszerét - erre kérik levélben Áder János köztársasági elnököt az egyetemfoglaló diákok, akik szerint az ország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz, elfogadta az EU összes alapelvét, így a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezést is, "a kormány ennek ellenére morális indokokkal próbálja röghöz kötni" a magyar egyetemistákat és főiskolásokat.
"Sokan vannak, akik megunják a parttalan álláskeresést és az egzisztenciális válságot, amibe az ország süllyedt. Sokan vannak, akik döntenek, és elhagyják hazájukat. Visszajönnének, ha hívnánk őket, ha azt látnák, hogy gyermekük és önmaguk boldogulása nem filléreken múlik. Ha azt látnák, hogy a munka nem kiváltság, hanem jog" - írják a levélben.
"Felháborítónak tartjuk az Alkotmánybíróság - mint egyetlen, még megmaradt alkotmányos szerv - működésének ellehetetlenítését és a hallgatói szerződési rendszer alkotmányba rögzítését" - teszik hozzá.A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
