Az ipar igényeinek kielégítésére, a dinamikusan fejlődő technológiai trendekhez igazodva két angol nyelvű mesterképzés indul szeptemberben az önvezető járművekhez kapcsolódóan - jelentette be Palkovics László oktatásért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Elmondta: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közlekedésmérnöki és járműmérnöki kara autonóm járműirányítási mérnök mesterszakot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai kara autonóm rendszerek informatikus mesterszakot indít.
Hozzátette: az informatikus szakemberhiány enyhítésére a BME üzemmérnök informatikus végzettséget adó hároméves alapszakot hirdet, az ugyancsak szeptemberben induló képzésen.
Palkovics László szólt arról, hogy Magyarországnak fontos a vezető nélküli járművek területe. Példaként említette, hogy Zalaegerszegen olyan tesztpálya épül, ahol az autonóm járműveket is ki lehet próbálni.
A kormány számára kiemelt terület az autóipar, és fontos az, hogy a magyar gazdaság ne csak a gyártásban, szerelésben legyen jelen, hanem a kutatás-fejlesztésben és az itt született eredmények hasznosításában is.
Józsa János, a BME rektora elmondta, becslések szerint 20 ezer informatikus hiányzik Magyarországon, ez csak a képzések felgyorsításával pótolható, a szeptemberben induló üzemmérnök informatikus képzésben a három évre rövidített tananyagot ugyanaz a kiváló oktatói gárda adja le, mint az egyetem többi képzését.
A BME rektora az autonóm járműirányítási mesterszakról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztés még javában tart az önvezető járművek területén, amihez már most be tudott kapcsolódni az oktatás, és így az ipari igényekre rugalmasan reagálhat az egyetem.
Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja elmondta, az autonómrendszerek informatikus mesterszakra jelentős érdeklődés mutatkozik, képzésük illeszkedik az egyetem nemzetközi együttműködésébe.
Megugrott az informatikai képzésekre jelentkezők száma
Az idei évben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, a jövőben több olyan program is indul, ami ezt a tendenciát tovább erősíti - hívták fel a figyelmet egy szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
