Az Óbudai Egyetem tésztahíd-építő versenyén a Kolozsvári Egyetem ívhídja hozta el az első helyet.
Az idén hatodik alkalommal megrendezett RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokság a jogelőd kanadai versenysorozat után a legszínvonalasabb versennyé vált az évek során. Az egykori tengerentúli viadalokon hét alkalomból hatszor a magyar Bánki Donát Műszaki Főiskola - az Óbudai Egyetem jogelődje - nyert.
A rekordot is az Óbudai Egyetem tartja, 2013-ban 570,3 kilogrammos eredménnyel, ami alig látszik felülmúlhatónak.
A csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeztek, a szerkezeteket teherbírás és más szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolta. Díjazásban a három legnagyobb teherbírású híd-, illetve tartószerkezet részesült. A legszebb kivitelű alkotás a szépségdíjat, a leginkább újszerű megoldású szerkezet pedig az innovációs díjat kapta.
A verseny során összesen 16 tésztaszerkezetet törtek a színpadon. A törést megelőző időszakig a csapatok számára a szerkezetek készítéséhez, igazításához, valamint tárolásához klimatizált helyiségek álltak rendelkezésre, hogy minden feltételt biztosítsunk a legjobb eredmény érdekében. Szabadkáról, Kolozsvárról, Iránból, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Törökországból, Bulgáriából és Norvégiából érkeztek nevezések, a hazai egyetemek közül pedig a Debreceni, a Szegedi, a Dunaújvárosi és az Óbudai Egyetem csapataitól.
A Kolozsvári Egyetem két csapata is felállhatott a dobogóra, a Kamikaze csapat hídja 455,3 kilogrammos terheléssel az első helyet is elhódította. A második helyet a török Atatürk University hozta el, 441,8 kilogramm terhével roppant össze a hídjuk. A tartószerkezetek kategóriájában a Rigai Műszaki Egyetem hozta el az első helyet 468,8 kilogrammos terheléssel.
Az Index felvételén látható a győztes Feláldozható 5 elnevezésű híd összedőlése, ami inkább egy robbanáshoz hasonlít.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
