Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Óbudai Egyetem tésztahíd-építő versenyén a Kolozsvári Egyetem ívhídja hozta el az első helyet.

Az idén hatodik alkalommal megrendezett RECCS Tésztahíd-építő Világbajnokság a jogelőd kanadai versenysorozat után a legszínvonalasabb versennyé vált az évek során. Az egykori tengerentúli viadalokon hét alkalomból hatszor a magyar Bánki Donát Műszaki Főiskola - az Óbudai Egyetem jogelődje - nyert.
A rekordot is az Óbudai Egyetem tartja, 2013-ban 570,3 kilogrammos eredménnyel, ami alig látszik felülmúlhatónak.
A csapatok 1 kg tésztából épített 1 m fesztávú hidakkal versenyeztek, a szerkezeteket teherbírás és más szempontok alapján szakmai zsűri rangsorolta. Díjazásban a három legnagyobb teherbírású híd-, illetve tartószerkezet részesült. A legszebb kivitelű alkotás a szépségdíjat, a leginkább újszerű megoldású szerkezet pedig az innovációs díjat kapta.
A verseny során összesen 16 tésztaszerkezetet törtek a színpadon. A törést megelőző időszakig a csapatok számára a szerkezetek készítéséhez, igazításához, valamint tárolásához klimatizált helyiségek álltak rendelkezésre, hogy minden feltételt biztosítsunk a legjobb eredmény érdekében. Szabadkáról, Kolozsvárról, Iránból, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Törökországból, Bulgáriából és Norvégiából érkeztek nevezések, a hazai egyetemek közül pedig a Debreceni, a Szegedi, a Dunaújvárosi és az Óbudai Egyetem csapataitól.
A Kolozsvári Egyetem két csapata is felállhatott a dobogóra, a Kamikaze csapat hídja 455,3 kilogrammos terheléssel az első helyet is elhódította. A második helyet a török Atatürk University hozta el, 441,8 kilogramm terhével roppant össze a hídjuk. A tartószerkezetek kategóriájában a Rigai Műszaki Egyetem hozta el az első helyet 468,8 kilogrammos terheléssel.
Az Index felvételén látható a győztes Feláldozható 5 elnevezésű híd összedőlése, ami inkább egy robbanáshoz hasonlít.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.