Kötelező tagdíjat akart kiírni a Debreceni Egyetem a sportolásért

Akkor is be kellett volna fizetni a 4500 forintos díjat, ha egyáltalán nem jár a hallgató sportfoglalkozásra. Ki is verte a biztosítékot.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzat javasolta az egyetem bevételének növelése érdekében, hogy minden nappali tagozatos hallgató legyen automatikusan tagja egy egyetemi sportkörnek. A szeptember 30-i döntésről csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a hallgatókat, ráadásul az üzenetben az is szerepelt, hogy ennek az automatikus tagságnak a díja 4500 forint - írja az Átlátszó Oktatás.

Ennek kapcsán sok hallgatóban felsejlik az örök Woody Allen klasszikus:

"Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának."

Rövidesen tiltakozó hangvételű üzenetek jelentek meg az egyetemi fórumokon és közösségi oldalakon, számonkérve, hogy azoknak ugyan miért is kellene fizetni, akik nem veszik igénybe a sportlétesítmények szolgáltatásait. Egyeztetésre hívták a Szenátus tagjait - akik nem jelentek meg -, valamint alacsonyabb fórumokon a HÖK felé is jelezték panaszukat. Rövid időn belül 1600 fősre duzzadt a díj bevezetése ellen tiltakozók száma.

A szerveződő tiltakozás hatására inkább visszavonulót fújtak. Mivel csak október végén lesz szenátusi ülés, így addig felfüggesztik a díj kivetését a hallgatók felé. A képviseleti rendszerről árulkodik, hogy "az egyetemi vezetőknek és dolgozóknak, köztük a Szenátus tagjainak, a sportköri tagság továbbra is opcionális maradt."

Tüntetnének is a szegedi hallgatók, hogy kevesebb órára kelljen járni

A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának. A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat elutasítóan reagált arra, hogy a jövőben a bölcsészkar diákjai legfeljebb hat órát hagyhatnak ki az egyetemi előadásokból (ez a félév felét jelenti).

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.