Kötelező tagdíjat akart kiírni a Debreceni Egyetem a sportolásért

Akkor is be kellett volna fizetni a 4500 forintos díjat, ha egyáltalán nem jár a hallgató sportfoglalkozásra. Ki is verte a biztosítékot.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzat javasolta az egyetem bevételének növelése érdekében, hogy minden nappali tagozatos hallgató legyen automatikusan tagja egy egyetemi sportkörnek. A szeptember 30-i döntésről csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a hallgatókat, ráadásul az üzenetben az is szerepelt, hogy ennek az automatikus tagságnak a díja 4500 forint - írja az Átlátszó Oktatás.

Ennek kapcsán sok hallgatóban felsejlik az örök Woody Allen klasszikus:

"Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának."

Rövidesen tiltakozó hangvételű üzenetek jelentek meg az egyetemi fórumokon és közösségi oldalakon, számonkérve, hogy azoknak ugyan miért is kellene fizetni, akik nem veszik igénybe a sportlétesítmények szolgáltatásait. Egyeztetésre hívták a Szenátus tagjait - akik nem jelentek meg -, valamint alacsonyabb fórumokon a HÖK felé is jelezték panaszukat. Rövid időn belül 1600 fősre duzzadt a díj bevezetése ellen tiltakozók száma.

A szerveződő tiltakozás hatására inkább visszavonulót fújtak. Mivel csak október végén lesz szenátusi ülés, így addig felfüggesztik a díj kivetését a hallgatók felé. A képviseleti rendszerről árulkodik, hogy "az egyetemi vezetőknek és dolgozóknak, köztük a Szenátus tagjainak, a sportköri tagság továbbra is opcionális maradt."

Tüntetnének is a szegedi hallgatók, hogy kevesebb órára kelljen járni

A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának. A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat elutasítóan reagált arra, hogy a jövőben a bölcsészkar diákjai legfeljebb hat órát hagyhatnak ki az egyetemi előadásokból (ez a félév felét jelenti).

 

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.