Akkor is be kellett volna fizetni a 4500 forintos díjat, ha egyáltalán nem jár a hallgató sportfoglalkozásra. Ki is verte a biztosítékot.
A Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzat javasolta az egyetem bevételének növelése érdekében, hogy minden nappali tagozatos hallgató legyen automatikusan tagja egy egyetemi sportkörnek. A szeptember 30-i döntésről csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a hallgatókat, ráadásul az üzenetben az is szerepelt, hogy ennek az automatikus tagságnak a díja 4500 forint - írja az Átlátszó Oktatás.
Ennek kapcsán sok hallgatóban felsejlik az örök Woody Allen klasszikus:
"Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának."
Rövidesen tiltakozó hangvételű üzenetek jelentek meg az egyetemi fórumokon és közösségi oldalakon, számonkérve, hogy azoknak ugyan miért is kellene fizetni, akik nem veszik igénybe a sportlétesítmények szolgáltatásait. Egyeztetésre hívták a Szenátus tagjait - akik nem jelentek meg -, valamint alacsonyabb fórumokon a HÖK felé is jelezték panaszukat. Rövid időn belül 1600 fősre duzzadt a díj bevezetése ellen tiltakozók száma.
A szerveződő tiltakozás hatására inkább visszavonulót fújtak. Mivel csak október végén lesz szenátusi ülés, így addig felfüggesztik a díj kivetését a hallgatók felé. A képviseleti rendszerről árulkodik, hogy "az egyetemi vezetőknek és dolgozóknak, köztük a Szenátus tagjainak, a sportköri tagság továbbra is opcionális maradt."
A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
