A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a felsőoktatási intézményekben az oktatásnak, a tudománynak, és az...
A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a felsőoktatási intézményekben az oktatásnak, a tudománynak, és az egyetemi léthez kapcsolódó kulturális és sporttevékenységnek lehet helye, másnak nem. Ezen kívül mindenki élhet azon jogával, hogy valahová kötődik, a gond az, ha a kettő összemosódik és az egyetem falai közé kívánják behozni - mondta Klinghammer István a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel.
Ez ugyanakkor egy keskeny mezsgye - állapította meg, hozzátéve, hogy minden egyetemi polgár szabad ember egyben. Az ELTE volt rektora szerint nem tilos, hogy a hallgatók kiállnak érdekeikért, a probléma az, ha nem az egyetemen belül próbálják megoldani az ott keletkezett problémákat, hanem kiviszik azokat.
Arra a felvetésre, hogy a teremfoglalás az egyetem falain belül történt, Klinghammer István közölte, az úgy történt, hogy előbb az utcán voltak a demonstráló hallgatók, majd bementek az egyetemre. Hozzátette: ezt a formát nem tartja helyesnek, mert az egyetem életében komoly gondot okoz és nem visz el a megoldáshoz.
Tizenkettedik napja tartják elfoglalva az ELTE BTK egyik előadótermét a kormány felsőoktatást érintő intézkedései ellen tiltakozó hallgatók és középiskolások: az első hétről itt nézegethettek képeket, a diáktüntetésekkel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok. Tárgyal-e a kormánnyal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)? Erről itt olvashattok.
Az, hogy egyetemi oktatók napilapokban publicisztikákat jelentetnek meg, interjúkat adnak, az a személyes véleményük - mondta. Megjegyezte: ő rektorként mindig azt kérte, hogy egyetemi oktatóként, hallgatóként csak szakcikkeket írjanak alá a dolgozók, tanulók, mert az egyetem arra adott megbízást, hogy az intézmény tudományos nimbuszát polírozzák. Bármilyen kérdésben joguk van kifejteni a véleményüket, de nem mint egyetemi docens, vagy professzor, hanem mint magánember - hangsúlyozta.
Klinghammer István szerint a hallgatói listák ügyében akkor lesz majd dolga, ha kiderül, mi történt. Akkor valamilyen módon rendezni kell a hallgatói jogokat, hogy többet ne fordulhasson elő ilyen - tette hozzá. Kedden az atv.hu arról írt, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: a lista - valószínűleg az Anonymous csoportnak köszönhetően - személyes adatokkal, emailcímekkel, telefonszámokkal, sőt képekkel együtt is elérhetővé vált az interneten.
A rektor szerda este felfüggesztette a hallgatói önkormányzat működését, vizsgálatot rendelt el, és feljelentést tett az ügyben. Garbai Ádám HÖK-elnök reakcióját itt, a HÖOK közleményét pedig itt olvashatjátok.
A Demokratikus Koalíció (DK) csütörtökön megfontolásra érdemesnek tartotta, hogy a politikát szabályozott, nyílt és átlátható módon beengedjék az egyetemekre. Molnár Csaba független országgyűlési képviselő a felvetést az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK) hallgatói önkormányzatán (HÖK) készült hallgatói listákkal indokolta.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
