Kétnapos konferenciát szervez a Budapesti Corvinus Egyetem az Európai Unió és Kína, illetve az EU, Kína és...
Kétnapos konferenciát szervez a Budapesti Corvinus Egyetem az Európai Unió és Kína, illetve az EU, Kína és Magyarország versenyképességi problémáiról, valamint a fenntartható gazdaságról és társadalomról, a november 10-i és 11-i rendezvényen magyar és uniós országban élő professzorok és üzletemberek fejtik ki véleményüket.
"Ha azt nézzük, hogy napjainkban 7 milliárd ember él a Földön és az elmúlt 50-60 év alatt elhasználtuk a Föld erőforrásainak nagy részét, felvetődik a kérdés, hogy tartja majd el a Föld az évszázad közepére, azaz 2050-re a már várhatóan 9 milliárd főre gyarapodó emberiséget. Ennek a 9 milliárd embernek a nagyobb része főleg Kínában és Indiában, és az ezeket körülvevő országokban él majd, világosan látszik az, hogy a mostani módszerekkel ezt a 9 milliárd embert nem tudja eltartani a Föld" - mutatott rá Kerekes Sándor, a Corvinus rektorhelyettese.
Elmondta: ez a forgatókönyv annál is inkább bekövetkezhet, mivel a közgazdászok, a világ fejlődését kutató tudósok szerint Kína bruttó hazai terméke 2050 környékére az Egyesült Államok GDP-jét is meghaladja, és 2100 környékén, azaz a XXI. század végén Ázsia országainak jelentős részében az egy főre eső GDP felzárkózik a világ mostani fejlett régióinak egy főre eső átlagához.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
