A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna, mivel a diákok követelései egy...
A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna, mivel a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek. A szervezet szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavaira reagált.
Közleményük szerint ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Egy kétperces videoüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira - írták.
Megerősítették: továbbra is követelik a valódi, széleskörű egyeztetésen alapuló, az érintettek bevonásával történő átlátható és előrelátható reformot. Ez nem csupán a hallgatók és az oktatók, hanem a szakszervezetek és a rektori konferencia célja is. Kiemelték, hogy a keretszámok eltörlése további bizonytalanságot eredményez, mert nem látható, hányan és milyen formában kezdhetik meg tanulmányaikat az egyes szakokon. A kormány tehát valójában a keretszámokról a ponthatárok meghatározásával fog dönteni. A rendszer nem felülről nyitott, hanem felülről irányított - mutattak rá, hozzátéve: kiszámítható állami ösztöndíjrendszert követelnek.
Elvárásaik között fogalmazzák meg továbbra is az elvonások kompenzálását, a felsőoktatás ésszerű, arányos finanszírozását, a hallgatói szerződés eltörlését, az egyetemi autonómia tiszteletben tartását és azt, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.
A Hallgatói Hálózat szerint amikor Balog Zoltán azt mondja, hogy a tiltakozások mögött külső tényezők állnak, a hallgatók autonóm szerveződésének lehetőségét és jogosultságát vonja kétségbe. Amikor azt állítja, hogy a hálózat képviselője azért ment el a tárgyalásra, hogy az meghiúsuljon, vádaskodik - olvasható a közleményében. A szervezet szerint a miniszter a hallgatók követeléseinek valódi figyelembevételére való hajlandóság nélkül ült le a tárgyalóasztalhoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
