A diákszervezetek túlzott befolyása miatt három főben maximalizálná a hallgatói önkormányzat (HÖK) részvételét az egyetemi és főiskolai szenátusokban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amely kormányrendeletben határozná meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét - számol be a Magyar Nemzet a birtokába került jelentés alapján.
Ezek mellett törvénybe foglalná a Kehi, hogy a rektor, illetve a kancellár felel a hallgatói önkormányzatok - legalább kétévenkénti - ellenőrzéséért.
Az újság szerdai cikke szerint a Kehi arra hívja fel a figyelmet, hogy több jogszabálymódosítás is indokolt lenne az egyetemi és főiskolai diákképviseletek működésével összefüggésben. Emlékeztettek arra, hogy intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban legalább 20, legfeljebb 25 százalékos lehet a hallgatók aránya, ami azt eredményezi, hogy bizonyos esetekben a diákoknak együtt jóval nagyobb érdekérvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett kari delegáltaknak.
A Kehi szerint a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Indoklásként jelzik: a vizsgált négy évben az ELTE 500 millió forint támogatást biztosított hallgatói önkormányzatának, míg a kevesebb mint feleannyi diákot tömörítő Nyugat-magyarországi Egyetem csak 65,8 milliót, ilyen mértékű eltérés pedig a hivatal szerint már nem magyarázható a hallgatók és karok számával.
A visszaélések megelőzése céljából indokolt a HÖK szervezeti kereteinek és az ellátott feladatoknak, hatásköröknek jogszabályi szintű meghatározása is a Kehi szerint - ismerteti az újság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
