Itt vannak az első nevek: őket biztosan elbocsátják az ELTE-ről

Tverdota György irodalomtörténészt, Radnóti Sándor esztétát, Tarján Tamás színikritikust, irodalomtörténészt és Kálmán...

  • Eduline

Tverdota György irodalomtörténészt, Radnóti Sándor esztétát, Tarján Tamás színikritikust, irodalomtörténészt és Kálmán László nyelvészt is elbocsátják az ELTE bölcsészkaráról - tudta meg a Nol.

A hírportálnak nyilatkozott Máté András filozófus, tanszékvezető ELTE Filozófiai Intézetében, aki az Oktatói Hálózat (OHA) tagja. Máté szerint átgondoltabban is végre lehetett volna hajtani az elbocsátásokat, Kálmán László nyelvész elküldése például átgondolatlanságra vall, az ő kényszerszabadságolásával ugyanis gyakorlatilag megszűnik az elméleti nyelvészet szak.

Mint mondta, a Corvinus Egyetemről is elküldenek tanárokat, ott azonban a karok és intézetek vezetőire bízzák a döntést, az egyetem vezetése csak a kirúgandók számát határozta meg.

Dezső Tamás, az ELTE bölcsészkarának dékánja szombaton jelentette be: huszonkét oktatójától válik meg a BTK: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.