Húsz éven belül kellene ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak tanulmányi idejüket - tartalmazza többek között a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása, amelyet az emberi erőforrások minisztere pénteken nyújtott be a parlamentnek.
Az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint a korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztalon folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik. Az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban áll egymással - olvasható a dokumentumban. A javaslat alapján állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról.
A képzés befejezését megelőzően a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartása alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatóval évente közli az általa igénybe vett állami ösztöndíj összegét.
A volt hallgatónak nem kellene teljesítenie a rendelkezésben meghatározott feltételeket, ha három gyermeket szül. Lehetővé válna, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és egy vagy két félév után megszakító hallgatóknak - a képzési időtartamtól függően - ne kelljen teljesíteniük a visszafizetési kötelezettséget, mert ez az idő megfelelő arra, hogy a hallgató az esetlegesen meghozott helytelen döntését visszafizetési kötelezettség keletkezése nélkül visszavonja.
A javaslat szabályozza azokat az eseteket is, amelyeknél - a hallgató kérelmére - a nyilvántartásért felelős szerv teljesítettnek tekinti a hallgató által vállalt kötelezettséget, ha oklevelét tartós betegsége, balesete, szülés miatt nem képes megszerezni. Ezek közé tartozik, ha a kötelezettségét megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.
A hatóság mérlegelési jogkörét is korlátoznák, így a törvénymódosítás a megfelelően igazolt esetekben emellett a hallgatók jogbiztonságát is erősíti. A visszafizetés szempontjából kedvezőnek minősíthető változás a dokumentum szerint, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, az állami támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembevételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett. A visszafizetési kötelezettség így arányosabb és tervezhető a hallgatók számára.
További kedvező szabályozási változás - írták -, hogy törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik. Az Oktatási Hivatal - amely jelenleg a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv - szerepe átalakul, és a továbbiakban a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervként működik.
A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azoknál, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad.
Az anyag kitér arra is: módosítás alapvető célja az, hogy az adófizetők pénzéből a képzésben részt vevő hallgató felelősségét és motivációját erősítse és a szabályozás eszközeivel az eredménytelen képzéseket csökkentse. Oktatáspolitikai felelősség, hogy hosszú távra biztosítsák Magyarországon minden szakmai terület szakember utánpótlását, és a felsőoktatásra fordított adóforintokkal az államnak úgy kell gazdálkodnia, hogy ez a cél teljesüljön - olvasható az indoklásban.
